Mottó

Azzal, hogy hűséget fogadtam Neki, azt fogadtam meg, hogy egy életen át kitartok mellette, jóban-rosszban. Hogy nem fogom hagyni, hogy bármiféle probléma megkeserítse a kapcsolatunkat, hogy túllépek az önzésemen. A házassággal arra határoztam el magam, hogy egy életre lekötöm magam mellette. Nem addig, amíg kitart a kölcsönös monogámia, nem addig, amíg fel nem izgat a főnök titkárnője, nem addig, amíg az ő fejét csavarja el valami köcsög, hanem ezeken is túl, egy életen át... Bővebben itt.

Friss topikok

  • Mária Kerényi: Nagyon gusztán néz ki holnap elkészitem ,mert nagyon tetszik ,biztos finom is. SAJNOS fényképet n... (2015.06.05. 00:29) mézes-mustáros csirkemell
  • Azzari: Érdekes mindezt olvasni, főleg, hogy a " beszélgetést " kiváltó cikknek sincs semmi köze a valóság... (2014.10.19. 00:17) A Bódis Kriszta-jelenség
  • tecsóba sose többé: Egyébként szánalmasak tudnak lenni azok a lények :) Főleg amikor annyira fel vannak fújva a maguk ... (2012.08.27. 23:39) Blikk-nő
  • twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: Ribanc rendszam. (2012.08.26. 18:06) Sebestyén és Szabolcs lyuksógorsága
  • bolygohollandi: Ezt is elolvastam - még több semmitmondó lózung, a 7. pont pedig úgy ahogy van egy marhaság (szeri... (2012.08.17. 10:59) Kapcsolatépítés - 6. Szakítás vagy nem?

Címkék

adó (1) aforizma (6) agy (77) ajánló (11) állam (10) állatbarát (3) állatkert (6) apró figyelmességek (11) asszony (6) a házasságról (26) balaton (2) baleset (3) bátrak földje (2) blog (2) blogajánló (1) blogtali (1) bölcs bagoly (40) bor (8) bréking (1) budapest (6) buszon (6) buta vén tyúk (5) celeb (11) celebvers (8) cigány (2) csajok (37) csak (5) család (6) csipke (11) cukiság (5) egyedül (2) emberek (6) eső (1) faszom (3) fejem (3) felhívás (1) feminista (2) fertő (18) fika (1) film (6) fim (4) fotó (1) főzőcske (5) fülbemászó (2) gyerek (12) hellókarácsony (1) hétvége (2) hipercuki (1) hírek (15) hólyag (2) horror (8) hőség (3) hűsítő (4) idijóta (1) idióta (3) idiotizmus (2) igénytelen (1) internet (46) irónia (1) izé (12) játék (2) jelleg (2) jog (2) jópont (3) kaki (3) kapcsolat (15) kapcsolatépítés (8) karácsony (1) kép (13) képmutatás (3) két jóbarát (1) kikapcsolódás (4) kommentek (2) komment helyett (2) kv (2) legények (12) malac (2) mellyek (11) mindennapok (5) mosoly (2) munka (6) mylord (2) nagyvilág (3) nehéz (2) nemi (1) nemi jelleg (31) nemmodor (2) nemszeretem (2) nem szeretem (4) nép (2) nosztalgia (1) nyár (13) nyaral (8) nyelv (1) nyitány (2) nyugdíj (3) oktatás (2) orosz (1) pálinka (2) pénz (3) pia (3) pocak (1) politika (7) pornó (2) pszichomókia (1) puki (1) punk (1) punnyadó (5) reggel (9) reklám (3) sas kabaré (1) semmi (3) sör (13) sötétség (11) south park (2) statisztika (4) streetfashion (1) sütimester (1) szabadidő (7) szabadság (1) szánalmas (3) szegénység (2) szenvelgő (17) szeressétek egymást gyerekek (11) szeretem (13) szex (24) szociológia (4) szolgálati (3) szolgalati (8) szombat reggel (12) szóvicc (1) takarítás (1) társkereső (1) tavasz (1) tehetetlen (4) tél (5) természet (3) történelem (1) undorgrund (1) ünnep (8) vacsora (3) vallás (2) vallomás (7) vásárlás (1) vasárnap reggel (11) velám (1) vellám (26) velvet (1) vers (7) vicc (6) video (29) világom (4) villám (6) virág (2) wtf (2) zene (30) zsír (8) Címkefelhő

állatkerti séta - továbbra is tél

azallamenvagyok 2009.05.27. 09:18

Ha már legutóbb annyit áradoztam az állatkertről, most megosztok néhány fotót is az egyik sétáról.

Igaz, hogy elvileg az idei év leghidegebb napját írtuk tegnap, mi mégis kimentünk megint az állatkertbe. Alig volt pár ember, de örültem, hogy kisgyerekekkel is voltak. Valahogy mintha ezek a kicsik is nyugodtabbak lettek volna, nem azok az őrjöngő kis dögök, akiket a bevásárlóközpontokban látni, hanem érdeklődő szemű, nyugodt csöppségek.

Előtte kerültünk 50 métert, a városligeti tó partjáról néztük a kacsákat, a felszálló pára mögött a Hősök tere szobrait. Hideg volt tényleg. De talán pont a hideg miatt annyira nyugodt, békés és csendes is.

Benn most csak a bejárat bal oldalára eső részt jártuk be, és rá kellett jönnünk, a bérlet legnagyobb előnye, hogy az ember nem akar mindent megkapni egy látogatás alkalmával, így a használaton kívülinek tűnő kis beugrókat is alkalmunk volt meglesni. Persze előtte időt szántunk a japánkertre, ami a maga téli lepusztultságával is varázslatos, és a prérikutyákra, amelyek dacolva a hideggel élték a rágcsálók fürge kis életét.

Aztán eljutottunk a Nagy-tó hátsó fertályához, ahol épp etetés után gyűlhettek össze a madarak, s a pelikánok egész jól pózoltak nekünk.

Ezzel a hellyel az a nagy gond, hogy gyakorlatilag építési területnek néz ki, majdnem el is mentünk mellette.

Aztán a Délkelet-Ázsia Házat lestük meg, ahol valamiért nagyon régen voltam. Majd ezután mentünk be a Pálmaházba. A kinti levegő után jóleső volt az a párás meleg, amelyben az aligátorok is csak mozdulatlanul pihentek.

A repülő kutyák aludtak éppen, és valahogy nem voltunk ráhangolva a fotózásra, pár rossz fotót sikerült csak készíteni. Az akváriumban már más volt a helyzet, ott egy kicsit összekaptam magam, és sikerült egy-egy halról normális képet lőni.

Megjegyzendő, hogy a halakat mindig is ugyanolyan tőlem távolállónak tartottam, mint a madarakat, mégis ezekről fotóztam a legtöbbet.
A ráják után néztünk meg egy kis beugrót, ami végül egy rovarokkal telített barlang-dizájnos folyosóhoz vezetett, a látogatottság alapján ezt sem találhatják meg sokan.

A lóbaszó (már elnézést) méretű csótányokon kívül egy igazi érdekesség is található: a neonfényben zölden pompázó skorpió (arizonai hosszúszőrű skorpió).

A Pálmaház végében lévő kávézóban ittunk egy forralt bort végül. Ezt korábban is megejtettük volna valami szabadtéri büfében, de az a kettő, ami mellett elhaladtunk, zárva volt, pusztán ezért pedig nem voltunk hajlandóak jégcsappá fagyva rohangálni fel-alá.
A forralt borban volt valami idegen íz, de nem tudtuk beazonosítani, hogy mi az. Idegen volt, de nem kellemetlen. Ezután már elég volt a hidegből, már csak a városligeti lángosra vágytunk, fokhagymás- sajtos-tejfölösre természetesen, amelyet oly becsületesen fokhagymáztak, hogy rágót is teljesen felesleges volt bevennünk a hazaúton.

Kifelé menet még megálltunk a Nagy-tó előtt, a dérrel borított vasszékeknél. A pelikánok addigra már a tó közepén gyűltek, s a jégen járó-kelő kicsi madarakkal búcsúztunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék: kép tél állatkert nyár szabadidő

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hazasember.blog.hu/api/trackback/id/tr481133827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2009.06.02. 09:55:22

szép képek
csupán az elsővel van egy bajom:
hogy nem az én galériámban díszeleg
odab@szósan jó lett :)
süti beállítások módosítása