Alapszabály ifjú férjeknek: NE OLVASD A PORONTYOT!
A porontyon az élet csupa probléma, az anyukák bálnák, nyavajognak, műhisztiznek, műproblémákkal küszködnek. Ha apuka szeretnél lenni, és a porontyból merítesz, rettentő elképzeléseid lesznek azokról az időkről, amikor a kis család 3-4-5 fősre bővül:
Hazaérsz munkából, anyu még ül a net előtt, kirohan, puszit ad, visszaül a net elé, játszótéren nem voltak, mert nem volt idő, ha főzni mert valamit, akkor istennőnek nevezed.
A gyerek haját havonta egyszer mossátok, mert hisztizik, a nejed meg otthon van egyedül a gyerekkel, kisajátítja, így amikor próbálnád megbeszélni vele a dolgot leüvölti a fejed. Szóval hallgatsz, félrenézel, amikor az orvosi váróban ül a kicsi az öledben és érzed az áporodott hajszagot, az orvos előtt próbálasz úgy tenni, mintha észre sem vennéd.
Az önálló pisi kezdetekor lementek játszótérre, a gyereknek pisilni kell, kis nejed meg kicsit sem palástolva a dolgot, odaviszi a bokorhoz megpisiltetni. De itt már meg se mersz szólalni, talán legközelebb indulás előtt megjegyzed finoman, hogy nem kellene-e a gyereknek pisilnie indulás előtt, és akkor nem menet közben jön rá, de halott ügy. Anyu jobban tudja! Sebaj, majd a parkolóban te figyelsz jobbra-balra, nehogy egy nagydarab idegbetegé legyen az autó, amit éppen lepisilnek.
Tudod te, persze, hogy tudod, hogy néha nincs más kiút, még jobban bele tudod élni magad a gyerek helyzetébe, mint anya, mert eszedbe jutnak a sörözések utáni izgalmas hazajutások. De azért csak meg kellene próbálni eljutni hazáig, egy még eldugottabb helyig, egyéb wc-ig.
Szoptatás idején teljesen ugyanez lesz: ha a gyereknek szopi van, akkor szopi van, bárhol is vagyunk. A drágád előkapja duzzadt csöcseit, és ország-világ előtt eteti az utódot. Eszében sincs, hogy a napi programot úgy szervezze, hogy a kajcsi otthonra, vagy egyéb intimitást biztosító környezere essen. Nem, elmegy majd a mekibe, mert megkívánja, és hopp, éppen ott jut az eszébe. Aztán este hallgathatod, hogy milyen bunkó volt az a frigid kurva, aki beszólt, hogy ezt nem itt kéne. Nem kér bocsánatot, nem gondolkodik el azon, hogy máshogy kéne, nem, neki gyereke van, átgázolhat mindenen.
Agyalhatsz azon is, hogy fel van-e nőve a gyerekhez: abban az esetben, ha a szájpenészre való szerrel játszik a gyerek két fontos dolga lesz vele kapcsolatban: hogy ment az ágyneműre is, és hogy a szenvelgős többi anyukával megossza. Meg se mered kérdezni, hogy mégis a kicsi hogy érte el, nem árt-e neki, stb. Hogy képzeled! Majd ő tudja....
Arra gondolsz, hogy rajtad is át fog gázolni, a problémákat nem tudjátok megbeszélni: képes megírni egy blogon, hogy de elmenne már lazítani valahova, de képtelen megszervezni ezt. Csak hisztizik, hogy kikapcsolódásra vágyik, ami érthető. Rendes apuka vagy, mondod, hogy jó, hívjuk anyámat egy hétvégére, kiveszünk egy hotelszobát valahol, wellneszelünk egyet, és jó lesz. Itt azon fog lelkizni, hogy ő nem akarja egyedül hagyni a kicsit. Megpróbálod megmagyarázni neki, hogy el kell határoznia mit szeretne jobban, és akkor a másik felét a nyavajgásnak felejtse el. Jó eséllyel bekommenteli valahova, hogy mekkora tahó vagy.
Előbb-utóbb belefáradsz, a kötelesség, a csöppség szeretete mellette tart, de lélekben már távol jársz, és csak az a kérdés, hogy milyen menekülőutat, vagy annak milyen illúzióját találod meg magadnak...
(az esetleg idetévedő poronty szimpatizánsoknak szólok: tudom, hogy ebből az érzéketlenségemre következtetnek, arra, hogy apának is férjnek is alkalmatlan vagyok, hogy az ő párjuk nem ilyen papucs, és végig mellettük áll mindenben, imádja manócskát is, és soha nem lépne félre, és szegény feleségem hogy foghatott ki egy ekkora parasztot, mint én. Szóval ezeket a gondolatokat fölösleges leírni, márcsak azért is, mert a velük való értelmes vita "Te ezt nem tudhatod, böböbööö" szintű kijelentésekbe fulladna, amelyre a továbbiakaban azért nem válaszolnék, mert vagy gyermekekkel vagy felnőttek szeretek kommunikálni, és nem pökhendi, gyermeteg felnőttekel)
