Itt az ideje egy sztereotíp, általánosító, szexista, saját sértettségből táplálkozó posztnak:) Előéletemre visszatekintve a párkeresés során fel kellett ismernem néhány tőlem független ismétlődést. Kapcsolatokban, amik nem működtek, amik ugyanúgy nem működtek, többféle próbálkozás ellenére sem. A címben említett két nőtípust fogom megvizsgálni.

1. a harci csirke

Ő a mélyen egoista ember, rendkívül tüzes, érzelmeit szabadon engedi, ebben van a vonzereje, amit kevésbé tapasztalt hímek, akár negyven fölött is, mint engedelmes kisfiúk bevesznek. Könnyű beléjük szeretni, könnyű lángoló, elemésztő vágyat érezni irántuk, mellettük férfinek érzi magát az ember, egészen addig, amíg fel nem ismeri, az ezáltal rákényszerített papucsszerepet. Az éremnek két oldala van, és a szenvedély egyik végletből könnyen csap át a másikba.

Nagy fokú következetlenség és inkorrektség jellemzi őket, ennek az oka jellemzően a pillanatnyi érzelmeik túlzott megélése, az a képesség, hogy az aktuális helyzetnek maximálisan átadják magukat, a számukra legkényelmesebb módon. Nehéz rajtuk kiigazodni, belül általában vagy végtelenül üres vagy zavarodott embereket lehetnek. Mivel következetlenek, nehéz a lelküket, a belső hajtóerejüket megismerni. A rest kényelem a legáltalánosabban használható kifejezés, ezen felül változhat a hatalomvágy, sértettség, bosszúvágy, a végtelen önmegerősítésre való kényszer, mint motiváció.

Következetlenek, mert egyik pillanatban szeretnek, másik pillanatban már sértett dacon alapulú háborút indítanak. Inkorrektek, mert nem lehet tőlük bocsánatot kérni, a másik figyelembe vétele nélkül számukra tetsző ideig folytatják ezt a háborút. Fegyverük a féltékenység és a lelkiismeret furdalás. Nekik minden jár, te érd be királynő jelenlétével, a létezésével. De az egoizmusnál ezekről már írtam...

Szélsőséges esetekben a szavahihetetlenségig is fokozhatják ennek művészetét. Egyik elragadott pillanatukban megígérnek, mondanak, tesznek valamit, esetleg csak elmondják a véleményüket, majd máskor pont az ellenkezőjét hangoztatják szenvedélyesen. Nincs véleméynük, ők maguk nincsenek, csak a pillanatnyi kényelem, a restség, a sértettség vagy az eufória beszél belőlük. Végtelen űr tátong bennük.

Mit lehet velük kezdeni? Ha van egy kis önérzeted, elrohansz, még a futás szégyene is jobb, mint kifacsarva, összezavarodva kérdezgetni, hogy miért, s újabb rúgásokat kapni. Persze van lehetőség, miért ne lenne? Az egyik a papucsok útja, aki látszólag elhiszi, hogy partnerkapcsolat van, aki képes korrektséget hazudni, amellett, hogy kiteszi magát az öncélú szeszélyek szélviharainak, alárendelve ennek életét.

Lehet reménykedni, mert ha nem megkeseredett 30-40-50-esekről beszélünk, akkor változhat még, "megjöhet az esze", kellően kitartó, türelmes, következetes "neveléssel" talán rávezethetők a kívánt útra. Én azt tudom, hogy odaadónak nem szabad lenni velük, mert hamar visszaélnek vele...

2. az aggszűz imitátor

Nem véletlenül ezt a két kategóriát választottam, ez utóbbi lényegesen könnyedebb téma. Mindenekelőtt leszögezendő, hogy az aggszűz imitátor nem szűzkurva, sőt, annak gyakorlatilag az ellentéte. Nincs benne semmi hivalkodó, semmi nőies, semmi szexi öltözékét, viselkedését tekintve sem. Nincs meg benne az un. baszatlan fapinák agressziója sem, tökéletes apáca, vénkisasszony típusok, akikről hamar el lehet hinni, hogy TÉNYLEG hidegen hagyja őket a szexualitás bármely formája. Ezt mellékesen hangoztatni megemlíteni is szeretik, ők azok, akiknek nincs szüksége férfira, kapcsolatra. Kislányos életvitelük ezt alátámasztja: szülőkkel lakik, viháncol, mint egy 16 éves, sok fogalma nincs az élet "nagy dolgairól" 28 éves kora ellenére sem, stb. Emellett tényleg nem megkeseredettek, életvidámak, és talán pont a fejletlenségük a vonzó: az ember úgy érzi, mintha újra 16 éves lenne és egy 16 éves kiscsajjal kavarna. Mindezt pedofília gyanú nélkül. Persze ide tartoznak az ebből kitörni próbáló lánykák is: ők már kidobják a cicit, harsány gyerekességgel értekeznek a szexualitásról, de a "lényeg" valahogy süt róluk.

Az aggszűz imitátorokat nehéz becserkészni: idő, barátság, majd megszokás, és elfogadás vezet ahhoz, hogy elcsattanjon az első fogakat összekoccintó csók, amely után kicsit megijed, és aznap este nem is várhat tőle többet az ember. Itt elkezdesz félni az estétől, amikor felviszed magadhoz, hisz úgy érzed, kinőttél már abból, hogy szűzességekre "vadássz".

Aztán egyszercsak elszabadul a pokol. Rá kell ébredned, hogy mégsem olyan ártatlan ő. Talán pont a gyerekessége miatt 20 fölötti nőknél közel sem megszokott szexuális nyitottságot, érdeklődést mutat (persze a maga határain belül).

Saját bevallása szerint, amit ő az elejétől fogva hangoztat, nem akar komoly kapcsolatot, és így az adott helyzetet férfiként nagyra értékeled. Egy színes felüdülést nyújtó szerető lesz belőle. Nyitottságának köszönhetően gyorsan tanul, ráérez az igényeidre, egyre nagyobb szexuális felüdülést tud nyújtani. Ezzel egyidőben elkezded felismerni, hogy az a jópofa kiscsajos komolytalanság mélyről jövő tapasztalatlanságból ered, amit talán sosem fog kinőni, könnyed, irtózik a "fölnőttes" problémáktól.

Tragédiája, hogy miközben ezt felismered, s barátból, bimbódzó párkapcsolatból szeretői viszonnyá változik együttléteitek megítélése benned, ő titkon szeret beléd. A maga kislányos, félénken ragaszkodni próbáló módján, s ezt elfelejti kommunikálni feléd. Nem gondol arra, hogy pont ő hangoztatta még nemrég, hogy ezeknek az együttléteknek nincs tétje, s amíg te elveted az összes tétet, ő felteszi azokat rád. Sajnos későn ismered fel, így a férfi számára egy rendívül kényelmes szakítás lehet belőle, hiszen "hivatalosan nem voltunk együtt", még mielőtt komolyabbra fordulna a helyzet.

Valójában ez egy rendkívül szomorú helyzet, két ember működésének időbeli eltérése vezet a szomorú balesethez, ahol a lány komolyan megbántódik, és nem maradnak szép emlékek benne ezután. Ezért nem szabad túl sokáig kéretni magunkat, s a bennünk végbemenő lelki folyamatokat folyamatosan, félre nem érthetően kommunikálni a másik felé.

Egyéb típusok leírásának örülünk (és még lógok az elvált férfiak osztályozásával).