Még az asszony ideje előttről megvan az én jó kis öblítő-mosópor kombinációm. Ahogy a fikán írtam, ez amolyan legényéletbeli maradvány: "A jó mosópor és öblítő párosítás megválasztása a nőstények becserkészésének szempontjából a megfelelő parfüm megfelelő adagolásával egyenértékű." De tényleg szeretem is az én jól bevált ruhaillatomat. Az említett fikaposztban leírtam a szagérzékenységemet, de sosem hittem volna, hogy túlmehetek idegbajban a buszos szájszagokon. Túlmehetek.

Ugye a Feleség... bocs A Feleség igyekszik szinesíteni a kapcsolatot, ezeregy apró újítást becsempészni a mindennapokba. Nem történt ez máshogy az öblítővel sem. Két évig sikerült lebeszélnem az új öblítő kipróbálásáról, különösen az aromatherapy megjelölésű illat-bűncselekményekről, de az igény, az ötlet újra és újra előjött. Így végül beadtam a derekamat. Vettünk egyet, aminek az illata nem tűnt olyan vészesnek, és tényleg: a szárítón is egész kellemes illatokat árasztottak a ruhák. Aztán egy tavaszi reggelen felvettem egy inget, a tavaszhoz illő, megfelelően friss és üde illatú parfümmel illatosítottam magam, és elindultam dolgozni.

Néha éreztem valami furcsa illatot. A buszon már a gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy "Mi ez a buziszag?".

Örömmel fordultam a velem szemben álló szájszaga felé, mert legalább azt az idegesítő, nyálas illatfelhőt elnyomta, majd kivert a verejték, amikor rájöttem, hogy ez az illatfelhő belőlem jön. Komolyan, egy pillanat alatt felment bennem az ideg, szenvedtem, önértékelési zavaraim lettek, és másra sem tudtam gondolni, minthogy bárcsak ne érezném ezt magamon. Az irodában néha megéreztem, és tényleg elcseszte az egész napomat. Eddigre persze már pár mosás lement az adott öblítővel, hiszen csak a felsőruházatom kipárolgása jutott el így az orromig. Pokoli élmény volt a ruhásszekrénnyel szembesülnöm.

Szerencsére megfelelőt hisztiztem, úgyhogy az öblítő el lett ajándékozva, és pár hét alatt mindenből eltűnt az a bizonyos illat.

Aztán jött a narancsos, ami jobb volt, de mégsem az igazi. Ami nem volt zavaró, de mégsem éreztem magam olyan jól a ruházatomban. Hiszti nélkül (asszem) sikerült kibírnom, amíg elfogyott, de a következő öblítővásárlásnál már nem engedtem. Két fajta öblítő van, amit megtűrök, és szereteném velük, vagy hasonlókkal leéléni az életem...