Tegnap általánosságban írtam a jelenségről, most el is mesélek egy konkrét esetet, amely bebízonyítja kücsük és Ypszi téziseit, hogy velem a nők nagy része vagy le akar feküdni, vagy a feleségemet irigyli miattam, és a sors áldozata vagyok:) De bárhogy is nézzük, a saját magunkkal kapcsolatos erkölcsi aggályainkat elég szemét dolog a másikra hárítani.

Hónapokkal ezelőtt munkából ballagok a buszmegálló felé, az alapértelmezett mosoly természtesen az arcomon. Jön velem szembe egy kiscsaj, amolyan húsz-huszonegynéhány évesnek néz ki, nem nagy szám, kis izé, de vigyorog, mint akit baszni visznek. Ejj de jó kedved van aranyom, állapítom meg magamban, és el is felejteném, ha másnap nem történik ugyanez. Természetesen én is vigyorogtam már a vigyora láttán, így felmerült bennem, hogy ez talán nekem szól. No, harmadnap délután ugyanez a helyzet, már messziről látom. Nem szarakodok, apró taktiai húzáskét véletlenül pont 3 méterrel előtte teszem a cigit a számba, hátha kiböki a szemét a karikagyűrű... A vigyor marad, ez az eset még megismétlődik vagy 3-szor. Na jó, mondom, ennek a végére járunk, legközelebb ráköszönök. Persze legközelebb ő köszönt rám 5 méterről, én csak 3-ról akartam. Következő alkalommal már váltottunk is pár szót, bemutatkozás, mit csinálunk, ilyenek. Hangsúlyozom, a gyűrűvillantás végig központi szerepet játszott a mozdulataimban.

Ugye, a rutinos iwiw felhasználó ilyenkor egyből rá is keres, ott is váltottunk pár levelet, végre leesett neki, hogy nős vagyok, de nem történt semmi tragédia. Hogyhogynem következő hétvégén az asszony elutazott, haver lemondta a programot, én meg itthon nyafogok magamban, hogy most mi a francot kezdjek a szombattal. Csak nem ijed meg tőlem a kiscsaj alapon, ráküldtem egy üzenetet, hogy nincs-e kedve valami beülős beszélgetéshez. A válasz: "Bocs, nős pasikkal nem kezdek, és ne kezdj el magyarázkodni, hogy te nem vagy olyan. Fölösleges."

Hát, erre köpni-nyelni nem tudtam...

A kiskirálylányok jelen vannak, jelen is maradnak, amolyan finomított szűzkurvaként: barátkoznak veled, aztán hirtelen mint a megtestesült ártatlanság felhúzzák az orrukat az első baráti közeledésen...