Az asszony hívta fel a figyelmemet a következő cikkre. Rövid sztori: 24 éves lány 31 éves a pasija, aki igencsak szoknyavadász (eredményes vadász) életet élt mielőtt összejött volna a lánnyal. De 9 hónap után a szexuális lelkesedés elveszett valahol, és a fazon csak heti egyszer kívánja a szexet. A lány "praktikákkal" próbálkozik, de semmi. A lány kérdései: mihez lehet ezzel kezdeni, és mihez kezdjen a férfi múltjával kapcsolatos féltékenységgel.

A válaszból pár gyöngyszem:

"Ők a hűtlenségre kárhoztatott férfiak. Én óvakodnék az ilyen donjuan típusú férfiaktól. Minden nőt őrizzen tőlük az isten! Ők a fő fogyasztói a pornónak: máshol szerzett vággyal teszik magukévá partnerüket. Rossz a sorsuk a hozzájuk tartozó nőknek!"

"A második kérdésére azt felelem: az, hogy az Önök kapcsolata előtt hányan feküdtek abban az ágyban, nem számít. Az már inkább, hogy ez azóta is tart-e."

"Ne legyen már ilyen csökkentett önérzetű! Gyógyítsa meg ezt a csapodárt! Bízzon önmagában, ha már benne nemigen bízhat…"

Nem is tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Nevetek azon, hogy a szexizmusnak ezt az esszinciáját egy idősödő nő vajon a működő libidók feletti irigysége miatt növeszti-e, és sírok afelett, hogy a rossz tanácsok milyen rossz hatással lehetnek ennek a két embernek az életére.

Félimformációk alapján, sőt, gyakorlatilag információk nélkül leírni a másik embert tényleg hasznos dolog lehet, ha egyedül, megkeseredve akarunk elpusztulni. Mellette a bizalmatlaság magvait elvetni szegény ártatlan lányban (inkább azon kéne aggódni, hogy most nem folytatja-e sátáni életvitelét), ismét tapsot érdemel. Az már egy más kérdés, hogy az ember milyenségét nem feltétlenül határozza meg a pillanatnyi életvitele. Miért ne élhetne nagyvilági életet egy szingli férfi vagy nő? Az nem jelenti azt, hogy segget csinál a szájából, ha akad egy komoly kapcsolata idővel. Egy teljesen más állapot, próbálkozik az ember, kiélvezi a helyeteket, ebből azt a következtetést levonni, hogy emiatt megbízhatatlan lesz, eléggé inkorrekt egy emberrel szemben. Más kérdés, ha átvert nőkről van szó, ha mindet áltatta házassági ígéretekkel, pusztán azért, hogy a lábuk közé jusson, de itt nem erről van szó... legalábbis nincs utalás arra, hogy egy rohadék lenne, na.

Azt hiszem, az illető tanácsadó szépen leszerepelt. Megpróbálom összeszedni kéretlen véleményem a leírt helyzetről.

1. Légy önző, és ha a saját lelkiismeretedet egy sikeres kapcsolatban vagy egy tönkrement kapcsolatt fölött tisztának akarod tudni, ne feltételezgess, bízz meg a másikban, beszélj vele, ha visszaél a bizalmaddal, az az ő baja, te csak tanulhatsz belőle.

2. A múltját verd ki a fejedből. Gondolj bele: más is folyamatosan rágódhatna, hogy a partnerének melyik testrésze kinek a milyen testrészében járt, vagy fordítva. Kontrolláld magad, a gondolataidat, és ebből a témából, csak annyival foglalkozz, amit meg bírsz emészteni. A "hiba" benned van, arra sem gondolunk, hogy milyen büdös lehet a másik vékonybele, amennyiben kifordítanánk... (remélem, ma este mindenki erre fog gondolni:P)

3. Nem a múlt a fontos, hanem a jelen, legyen az bármiért is, az, ha tudod, ha sejted, vagy ha csak fantáziálod az okokat, nem visz előrébb. Mi a helyzet, mit szeretnél, és hogyan tudod ezt megoldani. A megoldás megfelel-e neked, eleget ki tudtok-e hozni a helyzetből.

4. Rugaszkodj el a praktikáktól! Egy 30 perces praktika nem pótol egy egész napos kisugárzást, sőt visszatetsző is lehet, kísérletezz! Hozd meg a kedvét egyáltalán az orgazmushoz. Kézzel, szájjal, lábbal, mellekkel, ahogy sikerül.

5. Számolj a helyzettel! Megy-e, ha így marad, tudsz-e hinni neki, elég-e mindez neked... Próbálgasd az igényeidet, légy elfogadó, és magadnak is kérd az elfogadást. (jut eszembe, vannak reggelek is a napban:P)

A tanácsadó, akihez fordultál inkább papnak illene be (a papi hivatás képviselőitől elnézést kérek, csak a sztereotíp képletesség miatt), ahogy olvasom, hajlamos a kategorikus kijelenésekre: a többes szex tönkreteszi a kapcsolatot, stb... Rugaszkodj el kicsit a világunk abszolútumaitól. Nem azt mondom, hogy vigyél haza még egy lányt, hanem azt, hogy ismerd fel: a szex túl van misztifikálva. Egy részről túlzottan aggódunk a minőségén, a mennyiségén, hajlamosak vagyunk a szerelmet a szexszel azonosítani, abban keressük a boldogságot, vagy ennek pont az ellenkezője, tabuként éljük meg, szigorú elvárásokkal a téma felé (maszturbáció, többszereplő, apró perverziók, szokások). Pedig a szerelem, a párkapcsolat sokkal fontosabb dolog ennél, sokkal mélyebb és szebb dolgok vannak benne (akárcsak magában az életben) annál, minthogy a szexualitás legyen a mércéje. Lazíts, és nézd úgy a kapcsolatot, hogy a haladó szellem túlmisztifikációja, sem a konzervatív erkölcs szexhez való viszonya nem homályosítja el a szemedet.