...bekapok egy ecetes pepperonit (a tecsóban akciós) csak úgy magában, és lekísérem egy barna Krusovicével. Ezzel mintegy ünnepélyesen megnyitom a hétvégét. Az ünnepélyes alkalomhoz a hét zenei felfedezése Natascha Atlas szól, akinek zenéje a távol-keleti filmek kedvelőinek köráben a Bin Jip című filmből lehet ismerős. Annak ellenére, hogy Natascha közel-keleti zenét játszik. Van is egy száma, ahol az alapvetően arabos hatást egy kis pimasz jiddis alappal bolondítja. Hol kezdődik a világbéke, ha nem itt? És hol ér véget a világvége, ha nem ott, hogy ezen megsértődnek a közel-keletiek? De vissza a távol keleti filmekhez: a Bin Jipet és a Tavasz, Nyár, Ösz, Tél és megint Tavasz c. filmmel egymás után néztem meg, olyan eltérőek, de a távoli életmód, bölcsesség ízvilágá átjárja mindkettőt: az elvetés, az elvéttetés, az európai fejnek idegen, mesebeli nyugalom. Persze könnyű álmodozni, és ilyenkor újít be az ember egy japán horrort, vagy az Oldboyt. Esetleg dönget egy mellbevágó mongol muzsikát, amely az első idegenkedés ellenére tele van a megújuló élet csodájával. (annyit írtam, hogy elkezdtem kiszáradni)

Tehát paprika, sör, s távoli népek zenéit idéző dallamok. Kellemes hétvégét!

Gyors update: ja és tök vicces belátni a kozmetika ablakán, főleg, ha kutyakozmetikáról van szó