Ezennel leborulok James Cameron és stábja lábai előtt (öt jéger van bennem, szóval írhatok ilyeneket). Köszönöm, hogy visszahozták kis időre a gyerekkoromat, mikor mindenre rácsodálkoztam, és ha csúnyán beszéltem volna gyerekkoromban, ilyeneket nyögtem volna ki folyton, hogy húbazmeg.

És ezennel üzenem mindenkinek, aki bele tud kötni az Avatar filmbe, hogy csak sajnálni tudom :) Örülök, hogy végre egy okos amerikai filmet láttam (az okos jelző elsősorban az amerikai filmekhez képest értendő), felesleges szenvelgések nélkül, csodás látvánnyal, ami mögött kiéreztem a tudást és a lelkesedést (persze, a producereket és a bevételi várakozásokat is, de az kit érdekel?).

Mellesleg ez az öt jéger szállított vissza a földre. Bocs drágám, hogy elloptam a poszt címét tőled:)