Az origo női lapozó megint melléfogott egy cikkel. Nagyon aranyosak, hogy elővesznek problémákat, amelyek érintik a hölgyeket, de a misztikusságba hajló indokkeresések, amik mögé bújtatják az egyszerű dolgokat, finoman szólva viccesek tudnak lenni. Kihívó külsejű idegen nők hatása a párkapcsolatra című cikkükben egyrészt a médiamacákról, másrészt az utcán önmagát riszáló "jó nőkről" beszélgetnek, a végén egész jó tanácsokkal, csak az alapvető fejtegfetésük (genetikailag vonzó a nagy mell, stb) egy félremagyarázás, ami nem feltétlenül hasznos az érintetteknek, amennyiben a harmadik fél megnézése című problémával találkoznak. "hogyan lehet, hogy bár a Pamela Anderson jellegű nőkről számunkra ordít a rengeteg ide-oda bepakolt szilikon és a panelfal vastagságú sminkréteg az amúgy is botoxos arcon, mégis sorra dobálják őket a "világ legjobb nője", "az év legszexibb csaja" díjakkal, és az óriásplakátok is az övék. Mégis, hogy alakulhatott ki ez az egész világot megkaparintó téveszme, hogy ők a "jó nők"?" Először is, ezeket a díjakat nem a csélcsap férjek adják, ahogy a Playboy címlaplányait sem ők válogatják. Személy szerint visszasírom a 70-es évek természetesen dúskeblű, széparcú címlaplányait, a nyolcvanas évek Takarék Szövetkezet kártyanaptárjait. Ne gondolja már senki, hogy Keleti Györgyi, akinek műtét nélkül is olyan az arca, mint egy kipingált fejessaláta, komolyan tetszhet egy átlagos, szexuális tapasztalatokkal rendelkező férfinak! Sajnos ez a kínálat. A nyálcsorgatásnak pedig lényegesen prózaibb okai vannak, mint a genetika (ha a genetika ilyen nagy szerepet vállalna, akkor a mosdatlan punci és a burjánzó hónaljszőr divatban lenne):

1. Ami a kirakatban van, azt megnézi az ember. Fontos leszögezni, hogy a kirakat megnézése nem jelenti azt, hogy tetszik az, amit benne látsz, csak nézelődés. Attól, hogy megnéz az ember két gigászi csöcsöt, még nem tetszenek neki azok. Ennek a félremagyarázása több oldalról is problémát okoz. Tipikusan ilyen lehet a (khm) húsosabb hölgyeknél a hatalmas, zsíros mellek kirakása után ahogy elégedetten vonulnak az utcán, mert mindenki megnézi őket! Hogyne nézné meg az ember azt a két hatalmas tőgyet, meg az úszógumit? Ritka az ilyen, na, és ez nem a tetszés kérdése.

2. Az öltözködésnek üzenet értéke van. Aki kurvának öltözik, azt kurvának nézzük. Lehet ezt finomítani, hogy könnyebben azonosulunk a szexuális fantáziákkal, de felesleges. Amíg ránéz az ember egy jólöltözött csinos csajra, arra gondol, hogy milyen jóképűnek kellene lennem ahhoz, hogy rámnézzen, mennyit kellene keresnem, hogy megfelelő helyre vihessem vacsizni, mennyit kellene udvarolni neki, telefonhívások, türelem, ahhoz, hogy megfektessük. Amíg egy kurvásnak öltözött csajnál az ember arra gondol, hogy csak pár tízezer választ el a szopástól. A kurva nem jó nő, hanem könnyű préda. A szexuális könnyelműség felvállalását meg értékeljük: nyílt lapok, semmi álszenteskedés, szűzkurválkodás.