Egy későbbi poszthoz keresgéltem volna egy oldalt, amit pont nem találtam meg, helyette viszont néhány érdekes apróságba sikerült botlanom. Itt van kapásból ez a kép, amihez nem is érdemes hozzászólni.

Aztán egy "mindent a farkakról és golyókról" jellegű cikkbe botlottam, ama tipikus fajtába, ami nagy sortávolságokkal megírva sincs fél oldal, de mindent meg akar mondani a férfiúi genitáliákról. Nincs ezzel semmi baj, mert amíg a nőgyógyászati dolgokkal tele van mindenkinek a feje, addig az urulógus valami olyan távoli fogalom sokaknak, mint egy térhajlító űrkalandor.

Ennek a cikknek a befejező két mondata tett mély benyomást bennem: "A kielégítetlenségtől nem robbannak szét a herék. Még akkor sem, ha udvarlás közben erre hivatkozik az önjelölt Casanova." Az első mondaton mosolyogtam egy jót, aztán a második ébresztett rá, hogy ezt komolyan gondolják:) Nem, nem értem, hogy képzelték. Ennyire nem vágták az átvitt értelmet?

Jómagam is használtam ezt a kifejezést egy-egy jól zajló, de nem elég jól befejezedő randi során, amikor órákon át folyik a testi kacérkodás, fenntartva egy folyamatos erekciót. De a ruhán keresztül zajló simogatáson túl nem megyünk. Ez után van az az állapot, amire egyszerűen nincs jobb kifejezés, minthogy szétrobbannak a heréim: hazamenni olyan érzés, mintha 10 lépésenként tökönrúgnának, ránézésre egy 80 éves bácsi roggyant térdű totyogását proukálod, és fáj. Rohadtul fáj, még az is, ha otthon utána kivered. Fél nappal később talán jól leszel.

Ezt ne vicceljük már el, kinek jó az, ha randi után valamelyik félnek fájdalmai vannak?