Mottó

Azzal, hogy hűséget fogadtam Neki, azt fogadtam meg, hogy egy életen át kitartok mellette, jóban-rosszban. Hogy nem fogom hagyni, hogy bármiféle probléma megkeserítse a kapcsolatunkat, hogy túllépek az önzésemen. A házassággal arra határoztam el magam, hogy egy életre lekötöm magam mellette. Nem addig, amíg kitart a kölcsönös monogámia, nem addig, amíg fel nem izgat a főnök titkárnője, nem addig, amíg az ő fejét csavarja el valami köcsög, hanem ezeken is túl, egy életen át... Bővebben itt.

Friss topikok

  • Mária Kerényi: Nagyon gusztán néz ki holnap elkészitem ,mert nagyon tetszik ,biztos finom is. SAJNOS fényképet n... (2015.06.05. 00:29) mézes-mustáros csirkemell
  • Azzari: Érdekes mindezt olvasni, főleg, hogy a " beszélgetést " kiváltó cikknek sincs semmi köze a valóság... (2014.10.19. 00:17) A Bódis Kriszta-jelenség
  • tecsóba sose többé: Egyébként szánalmasak tudnak lenni azok a lények :) Főleg amikor annyira fel vannak fújva a maguk ... (2012.08.27. 23:39) Blikk-nő
  • twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: Ribanc rendszam. (2012.08.26. 18:06) Sebestyén és Szabolcs lyuksógorsága
  • bolygohollandi: Ezt is elolvastam - még több semmitmondó lózung, a 7. pont pedig úgy ahogy van egy marhaság (szeri... (2012.08.17. 10:59) Kapcsolatépítés - 6. Szakítás vagy nem?

Címkék

adó (1) aforizma (6) agy (77) ajánló (11) állam (10) állatbarát (3) állatkert (6) apró figyelmességek (11) asszony (6) a házasságról (26) balaton (2) baleset (3) bátrak földje (2) blog (2) blogajánló (1) blogtali (1) bölcs bagoly (40) bor (8) bréking (1) budapest (6) buszon (6) buta vén tyúk (5) celeb (11) celebvers (8) cigány (2) csajok (37) csak (5) család (6) csipke (11) cukiság (5) egyedül (2) emberek (6) eső (1) faszom (3) fejem (3) felhívás (1) feminista (2) fertő (18) fika (1) film (6) fim (4) fotó (1) főzőcske (5) fülbemászó (2) gyerek (12) hellókarácsony (1) hétvége (2) hipercuki (1) hírek (15) hólyag (2) horror (8) hőség (3) hűsítő (4) idijóta (1) idióta (3) idiotizmus (2) igénytelen (1) internet (46) irónia (1) izé (12) játék (2) jelleg (2) jog (2) jópont (3) kaki (3) kapcsolat (15) kapcsolatépítés (8) karácsony (1) kép (13) képmutatás (3) két jóbarát (1) kikapcsolódás (4) kommentek (2) komment helyett (2) kv (2) legények (12) malac (2) mellyek (11) mindennapok (5) mosoly (2) munka (6) mylord (2) nagyvilág (3) nehéz (2) nemi (1) nemi jelleg (31) nemmodor (2) nemszeretem (2) nem szeretem (4) nép (2) nosztalgia (1) nyár (13) nyaral (8) nyelv (1) nyitány (2) nyugdíj (3) oktatás (2) orosz (1) pálinka (2) pénz (3) pia (3) pocak (1) politika (7) pornó (2) pszichomókia (1) puki (1) punk (1) punnyadó (5) reggel (9) reklám (3) sas kabaré (1) semmi (3) sör (13) sötétség (11) south park (2) statisztika (4) streetfashion (1) sütimester (1) szabadidő (7) szabadság (1) szánalmas (3) szegénység (2) szenvelgő (17) szeressétek egymást gyerekek (11) szeretem (13) szex (24) szociológia (4) szolgálati (3) szolgalati (8) szombat reggel (12) szóvicc (1) takarítás (1) társkereső (1) tavasz (1) tehetetlen (4) tél (5) természet (3) történelem (1) undorgrund (1) ünnep (8) vacsora (3) vallás (2) vallomás (7) vásárlás (1) vasárnap reggel (11) velám (1) vellám (26) velvet (1) vers (7) vicc (6) video (29) világom (4) villám (6) virág (2) wtf (2) zene (30) zsír (8) Címkefelhő

Hűség

azallamenvagyok 2009.06.04. 07:25

Definíció szerint állhatatos, kitartó ragaszkodás. A hűtlen pedig az, aki a hűségre tett ígéretét szegi meg.

Érdekes, mert nagy általánosságban mindenki arról beszél, hogy a megcsalás hűtlenség. Pedig nem az. Hűnek a másikhoz, pontosabban a kapcsolatunkhoz lehetünk. Attól, hogy monogám valaki még nem hűséges, és fordítva. A hűség a kapcsolatnak szól, hogy ne hanyagoljuk el egymást, hogy ne gázoljunk át a másikon, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk egymás igényeit. Ez is az érdekünk, hiszen én is azt szeretném, hogy legyen egy közös jövőnk, és a házassággal ez megpecsételtetett (próbáljátok meg leírni ezt a szót).

Ilyen szempontból kitörölhetem a seggemet (már bocs) azzal, ha a másik monogám (ó, és erre milyen büszke, ő rendes, hűséges, stb), ha közben valami idegen suhanccal átbeszélgetett este után Istent emlegetve vágyik arra, hogy kilépjen a kapcsolatból. Ez hűtlenség.

A félrelépések kérdése kulturális eredetű, hiszen olyan vallások árnyékában kialakult erkölcsök szerint élünk... Hehe. Ezt újra: olyan vallások árnyékában kialakult erkölcsi normák szerint kiabálunk egymásra, amelyek a monogámiát alapvető tételként nevezték meg. A félrekeféléssel kapcsolatos ellenérzésünk javarészt erkölcsi. Ezen felül benne van a másik kisajátításának vágya, a birtoklásra való igény, amiről pedig mindenki tudja, hogy nem helyes. Még az amerikaiak is beletesznek minden harmadik filmjükbe valami ilyen szitut. Az erkölcsi alap viszont felment minket az alól, a vád alól, hogy kisajátítjuk a másikat. Van egy zsarolási alapunk, jogunk van megsértődni, és sértettségünk okán rátelepedni a másikra érzelmileg, gondolatilag, testileg.

 

Az, hogy a két dolgot, a hűséget és a monogámiát nem tudjuk szétszedni egy iszonyatos erővel álló vallási tabu, ami tényleg szép és tényleg jó, de az emberek nagy része nem abban a világban él, amiben ez a fal akadályt jelent. Régen nekikoppantak, mi most megkerüljük, vagy átrepülünk fölötte. Tele van a világ szexuális benyomásokkal, kísértésekkel, amelyek természetszerűleg felkeltik az ember kíváncsiságát, és néhányan ennek nem is tudnak ellenállni. Ilyen világban élünk: nincs már az a kötelességtudat, amiben nagyszüleink nőttek fel, mi már nem vagyunk egyszerű neveltetéssel lekötve. Más világot élünk. Nekünk most önmagunlkat és a társunkat kell lekötnünk. Azaz lekötnünk önmagunkat, és erősíteni a másikat abban, hogy lekösse magát mellettünk. Közös jól megfontolt érdeknek kell összefognia minket, mint a bizalom, a szeretet, a kitartás, a hűség. És ehhez egy egyetemesen "vallott" erkölcsnek nem sok köze van...

Címkék: bölcs bagoly a házasságról

81 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hazasember.blog.hu/api/trackback/id/tr141161779

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Házasságmentő kommandó 2011.03.11. 09:00:04

Valami bűzlik Dániában, vagyis a házasságban (egyszerűség kedvéért most ezt a szót használjuk, de az élettársi viszonyra ugyanúgy gondolunk). Lehet, hogy már a kezdet kezdetén se volt egy nagy lángolás, de a felek valamiért úgy döntöttek, hogy egymásho...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2itailor 2009.06.04. 09:20:51

Már tegnap is szerettem volna a porontyoshoz hozzászólni, csak mindig a saját korlátaimba ütköztem:( De ide mégiscsak leírom, hogy én sosem írtam ilyesmiről, viszont rengeteget gondolkodtam rajta, de mivel fejben is mindig ellentmondásokba ütköztem és képes voltam saját magammal is vitatkozni, így inkább megtartottam magamnak:)

Ez a két poszt nagyon tetszett :))

azallamenvagyok 2009.06.04. 10:01:10

most én is összezavarodtam:))))

(de kösz)

kücsük 2009.06.04. 14:04:42

Igen, elég ellentmondásos tud lenni ez a téma és nem könnyű.
Meg lehet próbálni beszélni róla, előkerül egy csomó ellentétes nézet, a megbocsátásblog egyik cikke jutott hirtelen eszembe, meg is keresem. Megvan: megbocsatas.blog.hu/2009/05/13/megcsaltam_de_nem_akarom_elrontani_a_kapcsolatunkat#more1118849
De most látom, hogy van ott már egy másik cikk is, amit tehetnénk ehhez a témához, még nem olvastam.

Mindenesetre, nagyon örülök, hogy modoroséktól eljutottam erre a blogra, mert tetszik. FérjBlog. Már a neve is isteni :)

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.06.04. 17:04:32

nagyon komoly. ez a lényeg.

azallamenvagyok 2009.06.04. 17:15:13

@kücsük: igen, pont az a két bejegyzés indított el a témában, és köszönöm/jük:)

@vero: szintén:)

dildozer · http://www.youtube.com/watch?v=AwIY4PRIp4s 2009.06.04. 17:23:10

hm. sajnos nem tudok huzamosabb ideig monogám lenni, amit súlyosbít még egy nagy adag lelkiismeret is (megcsalás kizárva, inkább szakítás). ezért már egy ideje letettem arról, hogy házasodni fogok.

akkor ezt most gondoljam újra?

azallamenvagyok 2009.06.04. 17:25:49

megtalálod a megfelelőt, és nincs gond.) már csak a szabadságnak a tudata is jelenthet annyit, mint a szabadság fizikai realizálódása...

nemuccaszoc 2009.06.04. 17:33:04

A végén van a lényeg, hogy nap mint nap szexuális csábítások hada ér bennünket.

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.04. 17:39:54

A tágan értelmezett hűségnek, például egy elkötelezett kapcsolathoz (mint élethez) és benne a partnerhez - való hűségnek - szerintem része a monogámia.
Hogy kivehető része-e, na erről vitatkozhatunk. :-)

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.04. 17:43:32

És ami kimaradt: aki hűséget fogad akármihez vagy akárkihez, akármilyen (eszmei, vallási, önértékrendi) okból, az önként korlátozza magát, szóval a szabadság ettől kezdve csak illúzió :-)

Hestia76 · http://ahatodikerzekem.blog.hu 2009.06.04. 17:47:02

Khm... Bocsánat, hogy beleszólok a nagy egyetértésbe, de szerintem azzal, hogy megcsalom a másikat, az alapvető tiszteletet veszem el tőle. Azt mondom neki ezzel, hogy "Te már nem vagy elég vonzó nekem szexuálisan, kell valaki más melléd/helyetted." Legalábbis én így értelmezném, és ebben semmi "birtoklásvágy" nincs...

Az meg, hogy kísértésekkel van teli a világ, nem jelenti azt, hogy az embernek gyengének kell lennie. Azért vagyunk emberek, hogy ne az ösztöneink irányítsanak, és egy-egy ilyen lépés előtt mérlegeljünk.

Az utolsó mondatok viszont nagyon tetszenek, és teljesen igazat adok Neked; ha megtaláltuk azt a partnert, aki kitart mellettünk, segítenünk kell egymást ebben (is).
Amúgy nagyon jó a blogod és nőként irtó érdekes a "másik oldal" szempontjait olvasgatni :).

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.04. 17:47:56

Korrekt. A háttér és a körítés kicsit többet érdemelt volna de így is jó írás.

azallamenvagyok 2009.06.04. 17:48:32

@Vaszilisza: és megéri-e bebörtönözni egymást vagy önmagad, hogy aztán menekülj az egészből... Vannak kompromisszumok és ésszerű határok, amelyeket a közös jövő érdekében alakít az ember, de erkölcsi alaptételekre alapozni egy kapcsolatot (manapság) nem lehet:)

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.04. 17:56:23

@azallamenvagyok: Nem is ezt mondtam :-)
Eleve bebörtönzésről szó sem volt, mert én a vállalt hűségről beszéltem, ami egy működő kapcsolatban fennáll, nem arról a végéről, amikor már teher és börtön. (Ha meg két ember ennyire különbözőképpen gondolkodik a kizárólagosságról, akkor úgyse fogadnak egymásnak hűséget - jó esetben.)
A számomra az a hűség a hiteles, amit te magad vállalsz, meggyőződésből. Kicsit lejáratott szó, de nincs jobb. És így fogalmilag nem lehet a számodra börtön.
Ha az én meggyőződésem épp mélyen katolikus, akkor egybeesik az általad említett erkölcsi okkal, de véresszájú antiklerikálisként is lehetek ugyanolyan mélyen belülről hűséges. Magamhoz, máshoz.
Este folytatjuk :-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.04. 17:57:20

@Vaszilisza: Nem kell kivenni, bele sem kell rakni! ;-D

azallamenvagyok 2009.06.04. 18:16:10

@Vaszilisza: no, igen, ez a te döntésed, javarészt az emberek (megfigyeléseim szerint) belebonyolódnak abba a problémába, hogy "önként" belemennek a börtönbe, aztán az emiatt érzett (idővel kialakuló) szorongásukat a másikra vetítik:)
Ahogy élem az életem, annak nem szabad börtönnek lennie, és a többség sajna itt cseszi el. Láttam már monogám házasságot szétmenni egy kis kalandvágy miatt, és láttam megerősödni egy másikat, mert az asszonyka odaállta a férje elé és azt mondta: "szeretnék néha mással is lenni".
Szép dolog a monogámia, ezt én is így látom, az emberek java, pedig képtelen erre, ha ezzel tisztában lennének, és nem duzzogva, harcként, vagy szerelemként élnének meg egy-egy kilegést (hangsúlyozom: egy-egy kilegésről van szó, nem pedig, a módszeresen félrelépő, kapcsolatot emiatt elhanyagoló esetekről), azzal egy családot mentenek meg, ami pedig sokkal fonotabb annál, hogy 100%-ig birtokolom-e a másik testét.

@úriparaszt: ajajj:D

sys 2009.06.04. 18:16:19

szerintem is hülyeség bármilyen általános elvárások vagy vallási tabuk szerint élni. két ember kapcsolatában pont azt szabad és nem szabad, amiben ők megállapodnak. van, akinkek ebbe az is belefér, hogy a partnerük mással is szexel.

ami nekem a legnagyobb bűn egy kapcsolatban, az a hazugság (titkolózás, hallgatás, az igazság minden részletének ki nem bontása, stb. szintén ide tartozik). ha a párom mondjuk lefekszik vki mással, és elmondja, akkor KÖZÖSEN tudunk dönteni, hogy hogyan tovább. a "nem akarom a bűntudatommal a másikat terhelni" duma sztem csak racionalizálás. és előbb-utóbb minden kiderül.

Nevu Sere 2009.06.04. 18:19:43

Nekem a házasságon belüli félrelépésről mindig az jut eszembe, hogy ha már óvszer nélkül működik az együttlét, és a félrelépés alanya birtokol valami rút betegséget [herpesztől a HIV-ig], abban az esetben nehezen lehet megbocsátani.

Ám legyen [én nem tűrném], de akkor számoljon be róla, ne tartsa titokban. Ha a megcsalt házastársnak így is jó, orvosi vizsgálat, és minden mehet a régiben.

Vagy nem jó. És onnantól szabad a pálya.

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.04. 18:32:50

@azallamenvagyok:
Vaszilisza írta "..szerintem része a monogámia.
Hogy kivehető része-e, na erről vitatkozhatunk.."

Erre szólt a '..nem kell belerakni..' ;)

notC 2009.06.04. 19:36:19

@sys: a dolgot "mindössze" az bonyolítja, hogy mi férfiak kicsit másképp működünk, mint a nők. Ha félrelépünk, elvárjuk a megbocsájtást, ha az asszony félrelép, akkor előbb vagy utóbb lapát... Minket hajt az ösztön, nekik viszont szerelem kell ahhoz!
Vagy most akkor hogy is van ez? Meglepő, de már nekik sem feltétlen kell örök hűséget fogadni, hogy használjanak egy férfit! És nekik sem okoz már olyan nagy törést, ha "lusta" apjuk helyett egy tettrekészebb fazon nem a távirányítót nyomogatja!
A dolog kulcsa valahol ott van, hogy régen a nők nagyon függtek a férfitól. Alacsonyabb fizetés, komolyan vett gyereknevelés, családi szerepek, és mondjuk a közös lakásból való kidobás a bíróság által defaultból neki ítélt gyerekekkel, stb... Szóval sok-sok veszíteni valójuk volt! Most viszont!?
Sok nő hamarabb rendelkezik lakással, mint a pasija. Sok nőnek magasabb az iskolai végzettsége, és/vagy jobban keres, mint partnere. A nők többsége "kipipálja" az anyai szerepet egy gyerekkel, akit simán segít felnevelni nagymama, pótnagyi, bébicsősz.
Megfordulni, de legalább is kiegyenlítődni látszanak a szerepek! Már csak az a kérdés, hogy erre hogyan fogunk -illetve fogtok ti, következő generáció- reagálni? Hűségesek lesztek és megtanultok megbocsájtani? Izgalmas kis gyertyafényes beszélgetések várhatók :)

Jedlik 2009.06.04. 19:46:17

A férfi megbasz, a nőt megbasszák.

gpetersz 2009.06.04. 20:01:19

Hát... ez csak egy önfelmentés. De lehet, hogy rosszul olvastam. :P

Rézmál Ottokár 2009.06.04. 20:18:04

Eszerint a definíció szerint, aki hűséges, az monogám is.
A megcsalás nem erkölcsi alapon fáj egy nőnek, ha meg vmi finomat is kap a másiktól, az külön jóság.

sys 2009.06.04. 20:21:47

@notC: pontosan. amit az első bekezdésben leírtál, az nagyon kapóra jött a pasiknak az "amit szabad jupiternek" helyzet fenntartásához, de mióta a nőknek kezd választási lehetősége lenni, egyre többen jönnek rá, hogy ez egyáltalán nem törvényszerű vagy természetes.

anyaisten 2009.06.04. 20:34:17

Érdeklődéssel olvastam az írásod, sok dologban egyetértek a leírtakkal.

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.04. 20:39:59

@azallamenvagyok: oké, egymást meggyőzni erről nem fogjuk, de azért egy kérdés neked, Tekintve, hogy az emberek nagy része a hűséget igenis a monogámiával azonosítja, már csaj szóhasználati szinten is; ha a szexuális monogámia nem része a (házastársi) hűségfogalmadnak, akkor mi az?

forumuser 2009.06.04. 20:46:55

dildozer
Vállald fel és keress olyan nőt, aki elfogadja - lehet, hogy olyan lesz, aki maga is poligám. Na de ez ellen semmi kifogásod nem lehet :)

notC
"Minket hajt az ösztön, nekik viszont szerelem kell ahhoz!"
Ez nem feltétlenül igaz. A baráti, ismeretségi körömben jellemzően a lányok, nők azok, akik nem férnek a bőrükbe. Ami azt illeti, nálunk is én vagyok a poligám hajlamú. Csak elvben, mivel tisztelem a partnerem, és ennyi lemondást nekem megér - de egyébként könnyedén tudnék létezni párhuzamos kapcsolatokban és könnyen elkalandozgatnék.

azallamenvagyok 2009.06.04. 20:51:29

@Vaszilisza: szerintem ezt leírtam:)

a belinkelt írás is erre akar utalni. lehet szép szavakat mondani a monogámiáról, ami szép és jó, de tényleg, de komolyan egy csodálatos dolog. de megéri-e annyira belehülyülni a monogámiába, hogy aztán az egész kapcsolatunk odalegyen azért, mert egy szexuális vonzalmat, egy tinikori fellángolásnak is csak elnéző mosollyal nevezhető jelenséget túlmisztifikálunk? lehet ez is egy alapköve egy kapcsolatnak, de nem a legfontosabb és nem kizárólagos...

forumuser 2009.06.04. 20:54:25

Ha nem lenne egyértelmű: nem a poligámiát ítélem el, hanem a képmutatást, önigazolást, gyáva mosakodást.
A "nem tudok hűséges maradni" valójában azt jelenti: "nem is akarok".

RaszP. 2009.06.04. 21:02:20

"A hűség a kapcsolatnak szól, hogy ne hanyagoljuk el egymást, hogy ne gázoljunk át a másikon, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk egymás igényeit."

kicsit újradefiniálod, de nem baj. azt írod ne gázoljunk át a másikon, tartsuk tiszteletben egymás igényeit. úgy gondolom, hogy egy igazi, szerelmen alapuló kapcsolatban benne van az, hogy kisajátítjuk egymást. az ember ilyen, ez ösztön. ez még azután is megmarad, hogy a szerelem elmúlik. ezt is tiszteletben kell tartani.

igaz, vannak kísértések, mind testileg, mind lelkileg, de ha ezeket nem tudod leküzdeni a másik iránti tiszteletből, szeretetből, akkor nem kell hűséget fogadni.

az pedig erkölcs az, ami elválaszt minket az állatoktól és ehhez semmi köze a vallásnak, az erkölcs ősibb, mélyebb, mondhatni evolúciós maradvány.

összességében pedig nagyon keszekusza az írás, ahogy előttem is írták úgy tűnik magadat mentegeted. ha már hűség, akkor egy kis márai, ezen lehet vitázni:
"Mi a hűség, mit várunk attól, akit szeretünk?... Nem valamilyen rettenetes önzés a hűség, önzés és hiúság, mint az emberi dolgok és igények többsége az életben? Mikor hűséget követelünk, akarjuk-e, hogy a másik boldog legyen? S ha a hűség finom rabságában nem lehet boldog, szeretjük-e azt, akitől hűséget követelünk? S ha nem úgy szeretjük a másikat, hogy boldoggá tesszük, van-e jogunk követelni valamit, hűséget vagy áldozatot? ...a féltés, a csalódottság, a hiúság iszonyatos erővel tudnak fájdalmat szerezni. De ez elmúlik... érthetetlenül múlik el, nem egyik napról a másikra, nem, még évek sem engesztelik meg ezt a haragot - s a végén mégis elmúlik, pontosan úgy, mint az élet. "

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.04. 21:03:18

@azallamenvagyok: és innentől egy jóóóóó hosszú monogámia pro és kontra vita kezdődhetne :-)

Dani Kalifornia 2009.06.04. 21:05:36

Nagyszüleink idejében is ugyanúgy működtek a dolgok és az emberek, mint most, csak nem tolták mindenkinek az arcába a szexualitást. Ilyen szempontból lehet azt a korszakot képmutatónak nevezni, de nem érdemes, mert pontosan nem fogjuk megérteni, anélkül, hogy ott lettünk volna.

Más: az embert az különbözteti meg a vadállattól, hogy tud parancsolni az ösztöneinek.

magique 2009.06.04. 21:12:33

Ott kezdődik a dolog, hogy minden kapcsolat-ideális esetben- a résztvevők megegyezésén, az általuk lefektetett szabályokon alapszik. Ketten döntik el (sokszor persze nem direkt kommunikációval), hogy mi fér bele, milyen szerepeket, viselkedéseket tartanak kívánatosnak. Ilyen tekintetben bármi belefér, amiről ők úgy gondolják. Ha viszont az egyik fél önkényesen a másik tudta nélkül olyasmit cselekszik, ami nem nem fér eme íratlan közös keretek közé, akkor bizony tisztességtelen és szarjon sünt.

magique 2009.06.04. 21:18:28

@notC:

Szerelem a szexhez? Túl sok lányregényt olvasol. :o)

domdodom69 (törölt) 2009.06.04. 21:25:49

@magique: ...és ott folytatódik, hogy az emberek változnak. Ami kezdetben belefért, az idővel nem, vagy fordítva. 10-15-20 év együttélés közben a partnerek egész más utat járhatnak be lelkileg, fizikailag, szellemileg egyaránt. Ami egykor evidens volt, ma talán már nem az...

magique 2009.06.04. 21:29:02

@vagyok, aki vagyok...:

Ez rendben is van. És pont 10-15-20 év után feltehetően eléggé ismered a partnert ahhoz, hogy ezt észrevedd, és/vagy megbeszéljétek. Ha nem, akkor úgysincs miről beszélni, akkor max. el lehet lenni lakótársként.

I-brahi 2009.06.04. 22:22:58

Maximálisan egyetértek a cikkel. Én mind a két felét megtapasztaltam a leírtaknak, voltam már úgy hűséges, hogy nem csak a partneremmel éltem szexuális életet, és fordítva is (ezt azóta nagyon bánom), voltam úgy hűtlen, hogy még egy csók sem történt aközött és köztem, akivel "félreléptem".

Más: Nem tudom, hogy ezzel mások hogy vannak, és lehet, hogy nagyon furcsa lesz, de nekem kamaszkoromtól egy jó pár évig olyan volt a viszonyom a lányokhoz, hogy ha valaki nagyon tetszett, akkor "mindenkit" meg akartam dugni, csak őt nem... persze ez elmúlt :D

Alc 2009.06.04. 22:55:17

A szabadság nem azt jelenti, hogy elmehetek-e a haverokkal sörözni, hanem hogy dönthetek-e. Például arról, hogy együtt akarok-e lenni valakivel, aki félrekefél. Ha eltitkolja előlem, akkor abban akadályoz meg, hogy dönthessek az életemről. Így működik a diktatúra is.

Llychllyn 2009.06.05. 00:56:19

Olyan világban élünk, amilyet teremtünk magunknak. Hülyén hangzik, de az értékrendünkön - végső soron az egyénen - keresztül látjuk a környezetünket. Triviális, persze.

A félrekúrás - minden vallást félretéve - szerintem tolerálhatatlan. Lehet, hogy ez a kisajátítás vágya, de a franc essen belé, miért ne lehetne az? Velem van, az enyém, én az övé vagyok, a hűség kölcsönös, senki nem léphet ki belőle... Legalábbis elvileg.

Ez nem a világ kérdése, ez az ember kérdése - én például nehezen tudnék a barátnőm szemébe nézni, ha félrekúrnék. Lelkiismeret, vagy valami ilyesmi - azt hiszem, ezt nem csak nagyapáink ismerték... Legalábbis merem remélni.

Rejtett a Szám 2009.06.05. 02:21:25

Tehát basszon mindenki mindenkivel és tűnjenek el a színek!

Ha majd sikerül felülkerekednünk azon a téveszmén, hogy a baszás az minden, akkor egy kicsit több tartalommal tudjuk megtölteni a hétköznapi párkapcsolatunkat/házasságunkat.

És ne legyen már hivatkozási alap, hogy a kisajátítást helytelen, mert az álszent amcsik minden harmadik förmedvényükben ezt felbüfögik.

Vannak magasabb fokozatai a szeretetnek és szerencsére én láttam is pár példát.
Ez lehet, hogy korral jár és a posztíró még nem érte meg.
Remélem sikerül találni egy értelmes
testi-lelki(!) társat!

KoborMacska 2009.06.05. 04:27:55

@dildozer: olvass a nyitott kapcsolatokrol. Sokan gyakoroljak, akik rajonnek, hogy semmi ertelme elhagyni valakit akit szeretnek csak azert mert massal is szeretnek lenni. Polyamory a neve akkor, ha nem csak szexrol szol a a dolog, hanem tobbes erzelmi kotodesrol.

Komikaze 2009.06.05. 06:18:50

a szeretet és a hűség nem egyenlő a kisajátítással. igenis helytelen azt gondolni, hogy mint párja valakinek, innentől fogva kisajátíthatom a másik gondolatait, akár szexualitását is. együtt élünk, de attól különböző személyiségek vagyunk! és úgy érzem, sokan elfelejtik, hogy itt házasságról beszélünk, évtizedekről (jó esetben): naivitás azt gondolni, hogy ötven évig ásó, kapa, nagyharang, minden megy a maga útján!
megtörténhet, hogy valamelyikünk munka nélkül marad, beteg lesz stb., mit fogunk ekkor tenni? és mit teszünk, ha a másik esetleg szeretne "kilengeni" egy este? nem azért, mert nem szeret, mert nem vagyok elég jó a másiknak. hangsúlyozom: nem folyamatos félrekefélésekről van szó, ez nem ennek a posztnak a témája. hanem arról, hogy lehet olyan helyzet, hogy azt érzem, de jó lenne most az egyszer mással is szexelni. ettől ugyanúgy szeretem a másikat, ugyanolyan fontos a kapcsolatunk, nem akarom feladni!
a kommunikáció a lényeg. ha hónapokon, éveken keresztül elnyomom magamban ezeket az érzéseket, akkor fennáll a veszélye, hogy megkeseredett leszek, agyára megyek a másiknak, aztán bemondom az unalmast, és két gyerekkel otthagyom a férjemet, mert "biztos nem ő az igazi", hogy ilyeneken gondolkodom.
nagyon új még ez a téma, tabuként van kezelve, úgy látom. sokan nem is tudnak vele mit kezdeni.
de ha az ember hosszú távra tervez a házasságával, és az, hogy beszélnek ilyenekről (mi történne, ha...), azzal pontosan a bizalmat erősíti a másik felé.

egy hosszú távú (igaz szerelmen alapuló kapcsolatban, hogy az egyik kommentelőt idézzem) kapcsolatban nyitottságot kell mutatnunk a másik igényei, személyisége, és az adódó helyzetek felé. nem az ösztönös elutasítás a megoldás.

hanem, még egyszer kiemelném, a kommunikáció. és a tudatosság.
mivel szeretem a másikat, és vele akarom leélni az életem.

Lolita999 2009.06.05. 08:07:19

Ez érdekes téma. A szüleim úgy házasodtak össze, hogy az "igen" kimondása után megállapodtak abban, hogy a házasság addig tart, ameddig valóban szeretik egymást. (Azt lelketlenség lenne elvárni a másik féltől, hogy ha rátelepszünk másokra, közben szép lassan elveszítjük önmagunkat, ezzel együtt azt, hogy a párunk szeret, hiszen másképp ismert meg minket, és eközben elvárjuk, hogy örökké csak mi legyünk leni. Viszont az is szörnyű, ha valaki olyan, hogy állandóan csak a pillanatnyi vágyi kielégítésére törekszik, miközben szerető otthon várja. Ez a téma az emberiség örök megoldásra váró problémája. Nekem is voltak/vannak apróbb gondjaim egy párkapcsolatban. Vagy megoldottam, vagy odébbálltam. Most érettebb fejjel már azon dolgozom, hogy megoldjam azokat. Voltam megcsaló, és voltam az, akit megcsalnak. Egyik verzió sem volt jó. Igen, mindig van, aki felkorbácsol, ha ezt letagadom, hazudnék magamnak. Valószínűleg a páromnál is van ilyen, néha látom a szemében. Ilyenkor tehetetlennek érzem magam. De azt is mérlegelni kell, hogy a harmadik fél emberileg olyan e, akire szükségünk van. Nálunk ez úgy működik, hogy a kapcsolatunk egy állandó harc az élettel szemben, vállvetve, közös célokért, de egymás akaratát bizonyos dolgokban maximálisan tiszteletben tartjuk. Utólag kiderül, hogy kellett volna hallgatni a páromra, mert rossz döntést hoztam, de ő ezt nem melegeti fel, hanem a bajban is mellettem van. Ez az, amit egy ember sem tett meg értem eddig. Azt hiszem, azt mondanám erre, ez egy afféle bajtársi szövetség köztünk. Jöhetne bárki, nem kellene helyette.

olvasom a kuruc.infót ....nem szarabb az indexnél 2009.06.05. 08:41:18

bölcs ??? bagoly ?? ezek a címkék alatt írtak ekkora marhaságot?? a legnagyobb baj a "bloggolással", hogy minden marha írhat... és a legérdekesebb, hogy a legtöbb Indexes "blogger" a szervezett, keresztény vallást támadja... még egy ilyen témában is... Semmi gond avval, hogy nem hiszel semmibe, se a házasságba, se Istenben, se a valahova tartózás, de azért egy percnyivel se jobb az az ember, aki szarakodik másnak a az igenis létező hitével, igenis fontos vallásával, mint az aki pont egy hasonló vallás, egyház tagja, és lenézi, kötekedik avval aki nem...
Az olyasmi, hogy most egy estére csak úgy elmennék valaki mást megkefélni... ez olyasmi, hogy tegyed ha olyan a kapcsolatod és tartsd a pofád ha más ezt nem szereti... mert senkinek semmi kibaszott joga beleszólni más kapcsolatába..
a hűség az egy fontos pillére a kapcsolatnak.. ha ezt azok fogják fel nehezen akiknek nem volt komoly kapcsolata.. elvégre ha félre kefélsz mikor jól megy dolgod, mit csinálsz mikor a párodnak igazán szüksége van rád?? no ne mond akkor nem fogsz másfele nézegetni, hogy most de jó lenne azt a szőkét dugni, mint ezt a lázas, izzadt, kócos némbert babusgatni... és ezek után már ne várd, hogy ő vigyázzon rád hasonló helyzetben (ha ezt a gondolatod, abban a helyzetben letagadod, akkor ugyanolyan "hűtlen" mint az aki ezt "letagadja" máskor is)
Ha ilyen életet akarsz élni, akkor tedd... de ne próbáld a saját felfogásodat másra erőszakolni... ha más nem így hisz, az lehet legalább olyan jó ember mint te...

azallamenvagyok 2009.06.05. 08:45:13

@pinky, the brain: úgy látom te több dolgot nem értettél meg:)

Vaszilisza · http://maganorultekhaza.freeblog.hu 2009.06.05. 08:48:20

Azallamenvagyok, Komikaze:
váltig nem értek egyet veletek abban, hogy a kizárólagosság automatikusan kisajátítást jelentene.
Ha kisajátításnak érzed, akkor nem jó, akkor nem akarod, nem vállalod, vagyis már nem fér bele a számomra érvényes (önkéntes, belső indíttatású) hűségképbe.
Vagyis nekem a hűség egyben kizárólagosság is. Saját elhatározásból, értékekért cserébe fogadott és tartott kizárólagosság.
Ha pedig már kisajátításba fordul a dolog, vagy ha már nem elég a cserébe kapott értékcsomag (nem értékkövető, hogy így fogalmazzak) ahhoz, hogy hűséget tartsak érte, akkor ott valami elromlott vagy hiányzik, de ez a helyzet már nem témája a posztnak.

azallamenvagyok 2009.06.05. 08:49:43

@Vaszilisza: igen, az egy másik poszt lesz:)

azallamenvagyok 2009.06.05. 09:10:36

@Vaszilisza: amúgy még egyszer: nem ítélem el a monogámiát, mint már írtam, szép dolognak tartom. de a mai világban sokaknak (nem mindenkinek, nem akarom senkire rákényszeríteni a véleményemet, még ha egyesek ezt is akarják emögött látni - ez nem neked szólt:P) könnyebb lenne az élete, ha a csípőből jövő ellenérzéseiket félretennék ebben az ügyben. Gondolják át, ne vessék el, mint alternatívát, de a döntés az övék marad. Írtam már, hogy láttam házasságot, ami boldog monogámiában telt, láttam házasságot, ami boldog nyílt házasság volt, és láttam házasságot tönkremenni azért, mert tabuként kezelték a szexuális vágyaikat. Igenis tudomásul kell venni, hogy az ilyen dolgokat tudatosan többféle módon lehet kezelni, a döntéseinket, amelyek a házasságban mutatott viselkedési normákhoz vezetnek, pedig hozzuk meg mi, és ne valami belénknevelt, szinte ösztönös negatív reakció legyen valami ellen.
Én úgy gondolom, hogy a családi boldogság a család egybenmaradása a legfontosabb. Szép dolog, hogy azért vagyunk emberek, hogy legyőzzük az ösztöneinket, de mindannyian látunk másokat, akikre az ösztönök kordában tartása erősen negatív hatással van. Érdemes ennek kitennünk magunkat 20-30-40-50 éven keresztül? Érdemes a gyerekünkből válási adok-kapok tárgyat csinálni azért, mert a másik megtett valamit, vagy nem tette meg de emiatt annyira frusztrált, hogy ez rányomja a bélyegét a mindennapjainkra, és ebbe megyünk tönkre? Érdemes emiatt csonka családban felnőnie, a megcsalatottságunk vagy elnyomott vágyaink fájdalmát rázúdítva lelki nyomorékot nevelnünk belőle? Mert mi monogámak voltunk, és úgy gondoltuk, hogy csak ez van, és a másik is ilyen, aztán az ő fejét elcsavarta valaki, és összeomlunk, csalódtunk, és sajnáljuk magunkat. Feláldozunk mindent az önző sértettség miatt? Statisztikai alapon pedig elég nagy naivitás azt gondolni, hogy pont mi leszünk azok, akikkel ez nem történhet meg. Mindenkivel megtörténhet. 40 év nagy idő...

szépmező 2009.06.05. 09:15:20

szerintem a nagyszülők idején is ugyanúgy ment a kufirc csak más tálalásban, illetve a válás nem volt olyan egyszerű és elfogadott sem.

félrekfelés mindig volt; a kérdés, hogy kinek van rá ingerenciája. ahogy Márquez írja: kétféle ember van, az egyik kefél, a másik nem.

ettől függetlenül a hűség vs monogámia kérdésfelvetés nagyon jó.

egy baj van vele: nem beszélni kell róla :)))

zejeclany 2009.06.05. 09:20:24

Sziasztok

Nagyon tetszik a cikk, meg kell hagyni, hogy igazságalapja van, ugyanakkor kemény ellentmondásokba ütközik a cikk írója. Bármennyire is jó érvekkel próbálta magyarázni a monogámia és a hűség fogalomvilágát és érvelni amellett, hogy nem tartoznak szorosan össze - még így sem tudja meggyőzően különválasztani e kettőt. Két mondatok idéznék:

'Közös jól megfontolt érdeknek kell összefognia minket, mint a bizalom, a szeretet, a kitartás, a hűség.'
'A hűség a kapcsolatnak szól, hogy ne hanyagoljuk el egymást, hogy ne gázoljunk át a másikon, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk egymás igényeit.'

Hát nem tudom, volt e már alkalma arról beszélgetni feleségével, hogy 'drágám, szóval a Jóskával dugványoztatok'. De ennél is fontosabb, hogy csak egy adott párkapcsolati kontextusban lehet beszélni arról, hogy a monogámia és a hűség összetartozik e vagy sem. Lehet, hogy a cikk írója számára a közös tervekben a boldog élet velejárója a 'nyitott kapcsolat'. De ez csak akkor lehet a hűség megtartásával csinálni, ha mindkét fél egyetért, és egyik számára sem elfogadhatatlan és megalázó a házasságon kívüli szexuális kapcsolat. A cikkben is arról volt szó, hogy nem gázoljunk át egymáson, és tiszteletben tartsuk egymás igényeit. Hát pedig teljesen természetes igény, hogy ne keféljen félre a másik fél, elvégre nem vagyunk állatok, tenyészállatok meg aztán pláne nem (itt most majdnem mindegy, hogy nagy valószínüséggel nem lesz belőle még egy kölök).
Sőt, ha már a szexuális ingereket elmíti lehet ezt úgy is csinálni, hogy lecsekkolod, hogy dugja meg a haver az asszonyt, vagy éppp a barátnő az uradat. Még egy apró adalékanyag a szexuális ingerekkel kapcsolatban: a világ nem csak ezen a téren változott me. Manapság már a különféle devianciák (kábítószer, alkohol, pedofília, bűnözés, megerőszakolás, a modern pornó sokszor beteg világa, hogy csak a legszélsőségesebb dolgokat említsem)terén is ugyancsak érnek bennünket az ingerek. Mégsem elfogadott ezeket gyakorolni, vagy legalábbis szerintem a normális életvitelhez nem tartoznak hozzá ezek a dolgok. Nagyon sok kára származik az emberiségnek ezekből a dolgokból, de itt a jog legalább a normákat írásban rögzíti. Szerintem abból is nagyon sok kára származik, hogy emberek ezrei mennek tönkre (akár gyerkek, akár felnőttek) a szexuális szabatosság miatt. A világ változása más szempontból is látható: hiányzik az emberekből a kitartás, az egymás megfelelő tisztelete, a mértékletesség. Ez is nagyon negatív változás.
Nem tudom, ki hogy gondolja, én mindenesetre szeretnék olyan kapcsolatban élni, ahol nagy valószínűséggel gondolhatom, és érezhetem, hogy a HŰSÉG alapja a közös életünknek. És még egyszer említeném: ezzel együtt jár, hogy nem hanyagol el, tisztel, nem aláz meg, megért és a kölcsönös bizalom és szerelem-szeretet a közös életünk alapja.

Netuddki. 2009.06.05. 09:39:09

Kicsit túl van lihegve a téma. Semmi másról nem szól az egész, mint a gének továbbörökítéséről és a kockázat és haszon elvéről. Na ebből kellene kiindulni, nem az évszázados vallási tanításokból. Voltaképpen azok is csak e tényt próbálták szabályok közé szorítani.

A többi már csak következmény. Lásd "3-szor félrekefélt az uram, otthagyjam-e a gyerekekkel?" blogot.

viktor134 2009.06.05. 09:44:27

A kapcsolatnak arról kell szólnia, hogy odateszed magad a másiknak, és fordítva.

Ha ez nem megy, szakítsatok, és legyetk max barátok, vagy iwiw ismerős tételek. :)

Legyen valami hobbbid, és ne ilyeneken gondolkozz, mert beleőrülsz. :)

Mister47 2009.06.05. 09:54:05

Érdekes gondolatok, bár nekem leginkább amolyan "politikusi" érvelésnek tűnik, mikor kicsavarjuk a dolgokat az eredeti értelmükből és aztán féligazságokkal indokoljuk.

A házastársi hűség elsősorban szexuális kizárólagosságot jelent, ez mindig is így volt, és ezt mindenki pontosan tudja, még a gyerekek is (és még a posztoló is). Ezt kiforgatni és átértelmezni szerintem teljesen hazug dolog.

Ha már mindenképp félre akarsz kúrni, akkor miért nem lehet ezt írni? Nincs ebben semmi szégyellni való, neked erre igényed van, vállald be és kész.

Gyávaságnak tartom, mikor valaki megpróbál ideológiát gyártani a félrekeféléshez, mondván, hogy a hűség igazából nem is azt jelenti... végül is ezen az alapon mondhatjuk, hogy a megcsalás mint olyan, nem is létező fogalom, hisz egy dugás nem megcsalás, csak egy sima tornagyakorlat, mint mondjuk az esti futás.

Nem a monogámia megkérdőjelezése zavar engem (ebben akár igazad is lehet), hanem ez az álszent ideológia amit gyártasz mögé.

Rain 2009.06.05. 10:04:36

Misternél a pont. Én sem olvastam ennyire körmönfont indoklást a félrebaszáshoz.

zejeclany 2009.06.05. 10:11:47

Még egy apró gondolat:
Az élet egyik területén (üzlet, magánélet stb) sem az a boldog és sikeres, aki mást hibáztat vagy büntet a problémákért, hanem aki maga hibáit is látja és tesz a felmerülő nehézségek elhárításának, megoldásának irányába lépéseket. HOL VAN A TE FELELŐSSÉGED ABBAN, HOGY NEM ELÉGíT KI A PÁROD, VAGY ÉPP TE NEM TUDOD ŐT KIELÉGíTENI??? Nagyon sok apró pratkika van, sok öltel, sok igzalmas helyezt, helyszín, vágy stb amit a monogámián belül is nagyon jól lehet kamatoztatni. Csak az egyes ember ügyetlenségét jelzi, ha a könnyebb utat választja.
Szerintem aki nem is próbálja meg a monogámiát megtartani a párkapcsolat során, annak hosszú távon tök mindegy, mert ha később sem fordul vissza egymáshoz a férfi és a nő akkor lőttek az egésznek. Nem tudom elképzelni, hogy van akár nő, akár férfi, aki 40-50 évesen örömmel látja, hallja, tudja, érzi hogy a fiatal(abb) csitrik, vagy pöcsök ki tudják elégíteni a párjukat, ők meg esetleg már nem olyanok mint fénykorukban.
Nem tudom elválasztani a család alapjait a monogámia követelményétől. Ezeket nem azért írtam, mert bárkit is elítélek, aki nem ennek megfelelően gondolkodik. De arra gondoljatok, hogy úgy éljetek, hogy a gyermekeiteknek, mikor rákérdeznek ne kelljen hazudni, és őszintén tudjatok beszéni nekik az általatok gyakorolt intimitásról, szexualis életfilozófiáról is.

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 10:15:49

szép ennyi erkölcsös embert egykupacban látni :-D
A fene tudja hová tűnik ez a többség, amikor a 'félrelépések' történnek :->

Mellesleg mulatságos már maga a megcsalás, félrelépés, félredugás szavak burjánzása is. Hihetetlen, hogy mire volt képes párszáz (1-2 ezer) év alatt a vallás.
A géneket és az ösztönöket meg kurvára nem érdekli az erkölcs.

Lehet normálisan és kultúráltan is örömet okozni másoknak (többesszám!), hozzáállás kérdése.
Talán tisztázni kellene az élet_társ_-aknak, hogy mit várnak egymástól a jövőben.
10-20 év múlva is jövő van! ;-)

Mister47 2009.06.05. 10:45:05

Úriparaszt félreérted a dolgot. Nem a monogámia természetellenességének tagadásával van a gond. Ezen szerintem nem vitatkozik senki. Ez kinek-kinek gusztus és vérmérséklet kérdése.

Az erkölcsi gondok ott kezdődnek, mikor egy önként vállalt, esküvel erősített fogadalmát próbálja meg az ember utólag kimagyarázni, hogy "amikor arra esküdtem, hogy hűséges leszek, akkor igazából arra gondoltam, hogy másokkal is kefélgetek azért... ja, hogy te nem így értetted drágám?"

Szóval az a gond, ha teljesen nyilvánvaló alapfogalmakat próbálunk utólag átértelmezni, félremagyarázni úgy, hogy épp az aktuális érdekeinknek megfeleljenek vagy felmentést adjanak a botlásainkra. Ez szimpla hazugság szerintem.

azallamenvagyok 2009.06.05. 10:48:27

@Mister47: aha, te így csinálnád? Pont erről rinyálok itt, hogy lehet korrektebben is, álszent erkölcsöséknél ez a norma, tudom-tudom..

Mister47 2009.06.05. 11:11:52

Álszentség az amit előbb leírtam:

"...ha teljesen nyilvánvaló alapfogalmakat próbálunk utólag átértelmezni, félremagyarázni úgy, hogy épp az aktuális érdekeinknek megfeleljenek vagy felmentést adjanak a botlásainkra."

Ez az álszentség. Ez a post is pontosan erről szól.

Nem az a szégyellni való, hogy nem tudsz (vagy akarsz) hűséges lenni, hanem az, hogy megpróbálod inkább megmagyarázni, hogy a hűség nem is az ami.

Mister47 2009.06.05. 11:14:56

Álszentség az amit előbb leírtam:

"...ha teljesen nyilvánvaló alapfogalmakat próbálunk utólag átértelmezni, félremagyarázni úgy, hogy épp az aktuális érdekeinknek megfeleljenek vagy felmentést adjanak a botlásainkra."

Ez az álszentség. Ez a post is pontosan erről szól.

Nem az a szégyellni való, hogy nem tudsz (vagy akarsz) hűséges lenni, hanem az, hogy megpróbálod inkább megmagyarázni, hogy a hűség nem is az ami.

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 11:27:24

@Mister47: Szerintem szimplán félreérted, nem azonos a szótár :-D
A hűség nálad azt jelenti amit leírtál, a szerzőnél pedig azt amit ő leírt, ennyi.
Nem félremagyarázza, hanem elmagyarázza, náluk mit jelent. Ez szerintem korrekt.

forumuser 2009.06.05. 11:51:38

A lényeg:
"Lehet, hogy a cikk írója számára a közös tervekben a boldog élet velejárója a 'nyitott kapcsolat'. De ez csak akkor lehet a hűség megtartásával csinálni, ha MINDKÉT FÉL EGYETÉRT, és egyik számára sem elfogadhatatlan és megalázó a házasságon kívüli szexuális kapcsolat."

Ezt szokták úgy ferdíteni az önigazolók, hogy a társuk birtokolja, kényszeríti, kizsigereli őket - magyarán rákenik a felelősséget.
Ilyenkor szoktam rákérdezni, hogy nem ők ígértek-e hűséget - igen, azon a téren is -, s erre rendszerint sunyítás a válasz.

Egyébként én is hajlok afelé, hogy úgy gondoljam, a szexuális értelemben nyitott kapcsolat (amennyiben mindkét félnek megfelel) nem befolyásolja a szeretetet, az összetartozást, a jóbanrosszbant.
Csak az a gond, hogy ezt némelyek úgy értelmezik, hogy minden igényüket joguk van azonnal, akkor és ott kielégíteni, amikor és ahol éppen felmerül. Ez meglehetősen egoista álláspont, és a (nem szexuális értelemben vett) hűséget is csorbíthatja.

Mister47 2009.06.05. 11:56:49

Úriparaszt, ugye ezt te sem gondolod komolyan?! Mi az, hogy nem azonos a szótár? Ezen az alapon mondhatnám, hogy a hűség szó nálam meg kisállatok tömeges mészárlását jelenti... vagy most már ez a divat, hogy minden beszélgetés előtt definiáljuk, hogy ki mit ért melyik szó alatt? Ne vicceljünk már... :-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 12:09:10

@Mister47: Igen, mondhatod, csak ne felejtsd el közölni azzal, akivel a hűségről beszélgetsz! :-DD

Viccen kívül, tényleg vannak szavak melyekkel vigyázni kell, mert valóban mást jelentenek/jelenthetnek.
A hűség -így kiragadva- tipikus. A 'házastársi hűség' világos, azaz világosan tudom te mire gondolsz, amikor ezt mondod. Főleg ha házastársad van. Ebben az esetben lefordítom magamnak mit mondasz és kész :)

Ezért tartom jónak ezt az írást, annak ellenére, hogy kicsit hiányos/elnagyolt.

Mister47 2009.06.05. 13:21:36

Úriparaszt igazad van, a probléma, amivel a post foglalkozik valóban érdekes, és hasznos beszélni róla. Nekem egyedül a jelentéstani értekezés ferde benne, nem az amit tárgyalni akar.

Mivel konkrétan házasságon belüli hűség témáról beszélünk, így megkockáztattam, hogy "házastársi hűség"-ről van szó :-)

Balance Of Power 2009.06.05. 13:46:00

@Mister47: Es mi van azokkal, akik nem hazasodnak, de egyutt elnek 10 eve?
A "huseg" mint olyan pedig valoban tag fogalom. Hol er veget? Abban a pillanatban, amit behelyezted a lompost masnak vagy mar korabban? Amikor szemez veled egy csaj es jol esik? Estig lehetne errol pro es kontra ervelni.

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 13:55:12

@Mister47:

Nem szeretném házasember blogját széttúrni, ezért csak pár gondolat, részemről, ahogy én látom (a hiányokat):

1. Szerintem lehetetlen ezt a kérdést vizsgálni a vallás leválasztása nélkül, mivel a hívő emberek automatikusan olyan érveket (is) sorolnak fel, ami a 'hitetlenek' részéről egyszerűen nem létezik. Enélkül görbül a tükör.

2. Tisztázandó a post célja. Jelen esetben többször felbukkan a szerecsenmosdatás, mint vád, holott az én olvasatomban erről szó sincs. Nem meg-, hanem elmagyarázni próbál a szerző. Szerintem :)

3. Nem ismerjük a szerző életét, nem tudjuk ki a társa és mit szól ő mindehhez. (volt egy komment amit neki tulajdonítok, de tévedhetek).

3. Fontos lenne jobban kiemelni, (bár nem tudom hogyan lehetne) a határokat. Nem arról szól a post (ismét csak saját olvasat), hogy napi/heti rendszerességgel más-más partnerrel bújik/bújnak ágyba, hanem _ha_ olyan szituáció adódik, akkor megbeszélik és nem zárkóznak el az _esetleges_ .... no és itt a probléma.. :-D

Mitől is? Ehhez kellene a szótár.

Nézz vissza, mások hogyan látják: Félrelép, félredug, félrekúr, félrebaszik...? Ez mi is?
Feltételezem szép kis halmazokat lehetne gyártani, melyik mit is jelent.
Ha tud róla a társam akkor is _félre_ lépés? Megcsalás?
Mitől is csalás a csalás? Mitől is megy félre?
és ha valaki két férfit/két nőt szeret és mindkettővel szeretkezik, akkor az egyikkel félreszeretkezik? :-))) Definiálni kellene picit pontosabban ezeket:-)
Mondjuk (csak példa) az ösztönök kielégítése 5-15 perc alatt, minimális érzelmi töltéssel, legyen a dugás :) Afölött 15+ perc, sok-sok szerettel, érzelemmek az a szeretkezés? Akkor mi a kúrás és baszás? Ezeket csak más szövegkörnyezetben használom, így számomra itt értelmetlenek :-D

Ezek csak úgy hirtelen beugrottak, különösebb átgondolás nélkül, mielőtt valaki felütné a szakkönyveket és soronként/szavankét elemezni kezdené :->

Remélem a blogtulaj sok-sok szabadidővel rendelkezik és boncolgatja még a társasélet bukkanóit ;-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 13:57:11

@úriparaszt: ...most látom mégis jelen van a társ is ;-) így hitelesebb, remélem :-D

Komikaze 2009.06.05. 13:57:12

úriparaszthoz csatlakozva, tényleg örülök, hogy ennyi jól működő és boldog kapcsolat van Magyarországon, erkölcsileg feddhetetlen párokkal :)

még egyszer: nem arról volt szó, hogy mostantól aztán lehet dugni boldog-boldogtalannal. és nem arról, hogy a felek között nem működik a szex, mert még arra is bénák, hogy odafigyeljenek egymásra (zejeclanyra utalva) és ezért fordulnak máshoz (mondjuk évente egyszer, újra hangsúlyozom, nem folyamatos félrekefélésekről beszélünk...).

egy esetlegesen felmerülő helyzetről volt szó.
ha homokba dugjuk a fejünket vagy felháborodunk, hogy micsoda hozzáállás ez, attól még ilyen szituáció megtörténhet. ki tudhatja, mi lesz tíz, húsz év múlva?

nem robotok vagyunk, hanem emberek. érzésekkel, vágyakkal. és igen, megbocsáthatóbbnak tartanám, ha a párom egyszer megkíván valami más nőt is rajtam kívül (vagy fordítva), mint hogy hónapokig, évekig hazugságban éljünk, felépítve egy káros mesevilágot magunk körül, azzal mentegetve magunkat, hogy "legalább nem léptünk félre".
hűség az, hogy kitartok a másik mellett, jóban-rosszban, szeretem és mellette állok, ha szükségem van rá, és nem hagyom el az első felmerülő probléma esetén. illetve, képes vagyok a másik szemével is nézni a dolgokat, és nem rögtök a saját kis önzőségemmel válaszolok...

mindenesetre számomra bebizonyosodott, hogy nagyon erős tabutéma ez, amit nagyon-nagyon könnyen félreértelmeznek.
én pedig nagyon örülök annak, hogy ilyen férjem van: hogy kérdéseket vet fel, hogy elgondolkodtat, hogy nyíltan beszélhetünk bármiről.

Komikaze 2009.06.05. 13:59:15

úriparaszt, egyébként (hogy mosdassam magunkat :P ), még sosem fordult elő mindez, amiről beszélünk. pusztán gondolkodó emberek vagyunk, akikben felmerül ez a lehetőség is.
mert felelősek vagyunk egymásért és a házasságunkért :)

Mister47 2009.06.05. 14:00:47

Balance Of Power: Mi van azokkal akik nem házasodnak? Igazából ez csak attól függ miképp élnek együtt. Vannak akik deklaráltan nyitott kapcsolatban vannak, mások pedig nem.

Én azt mondom, hogy ha külön nem beszéli meg (és fogadja el kölcsönösen) ezt a két fél, akkor egy szerelmi kapcsolatban a monogámia a "default állapot". Szerintem ezt érzi mindenki belül, főleg mikor az ember élete első kapcsolatába kezd fiatalon, akkor még viszonylag tiszták ezek az a dolgok az ember fejében. És mindig nagy trauma az első találkozás a hűtlenség fogalmával, vagy a féltékenységgel. Pont ezért.

Aztán az idők során egyre inkább megmagyarázza magának az ember a botlásait, másoktól is folyamatos igazolásokat keresünk a saját hibáinkra (amikről tudjuk ott belül, hogy gáz) és a végén eljutunk oda amiről most beszélünk. :-)

Nincs ezzel gond szerintem, csak ne szégyelljük nevén nevezni a dolgokat. A hűtlenség az hűtlenség, akárhogy nevezzük is. Nem az a baj ha megtörténik, hanem ha ezt megpróbáljuk hűségnek nevezni.

A házasság meg más tészta, ott nem csak belül tartogatja magának az ember a gondolatait, hanem nyíltan, egyértelműen, mindenki előtt esküvel fogadja amit fogad.

Mister47 2009.06.05. 14:10:28

Közben írtatok többen, válaszolok :-)

Természetesen ami kölcsönös megegyezésen és elfogadáson alapul, az nem hűtlenség. Ha a harmadik féllel történő dolgokról tudtok mindketten és ez közös beleegyezéssel történik, akkor nincs semmi probléma vele.

(Amúgy nős vagyok, több mint 7 éve szerelmes a feleségembe, eszembe se jut megcsalni, ilyen is van, szerintem ez a normális. :-))

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 14:26:53

@Mister47: Igen, normális :-)
Az viszont mókás, hogy ha valaki megpróbálja megvilágítani mi _más_ lehet még normális (nézőpontok, ugye), akkor máris megy a hörgés a szerecsenmosdatásról :-)
Ez nem rád vonatkozott, ing meg a fölvétel esete :-D

Balance Of Power 2009.06.05. 14:28:23

Azt kellene megerteniuk az erkolccsoszoknek, hogy az emberek nem elore meghatarozott szabalyok szerint mukodnek, max. iranymutatas lehet barmilyen erkolcsi alapelv.
En magam is vegigjartam az utat a klf. nezetekkel, de a velemenyt az elet es az esemenyek formaljak. 5 evvel ezelott nem engedtem az asszonynak, hogy talalkozzon egy regi iskolatarssal, aki nyilvanvaloan ra volt moccanva. Mivel hogy ugyis beprobalkozik a kis luzer fasz. Ma mar ezt banom. Ha beprobalkozik es tenyleg luzer kis fasz, akkor ugyse palya; ha meg netan kolcsonos a szimpatia, am legyen. Mivel en vagyok az elso ferfi az eleteben, milyen alapon varjam el, hogy ne legyen kivancsi ra, milyen massal? Amikor egy engem ert kisertes utan erre rajottem, radikalisan megvaltoztattam a gondolkodasmodomat. Es ettol meg tok jol megvagyunk, persze azota sem tortent semmi igazan "komoly".

Kezdett mar ki veled valaki veszelyesen? Mert ha nem, akkor nem tudsz semmit errol a temarol ;)

Balance Of Power 2009.06.05. 14:34:31

@Komikaze: Sosem fordult elo, de biztos balhe lenne belole, ha a tettek mezejere lepne barmelyiktek. Ez is bizonyitja, hogy emberek vagyunk.

Mister47 2009.06.05. 14:38:06

Balance Of Power: igen, volt már benne részem. :-)

Amúgy pedig ismételni tudom csak magam. Ha a párod másra is kíváncsi akkor beszéld meg vele, ha oké mindkettőtöknek, akkor tegyetek úgy. Ha nektek így jó és boldogok vagytok akkor ez rendben van.

Én egészen biztosan nem viselném el, ha a feleségem mással akarna lenni, én elválnék. Nem balhéznék, tudomásul venném, hogy már nem szeret. Nekem nem lenne gusztusom tovább vele lenni, hiába az X év házasság, hiába minden. De embere válogatja, van akinek pedig nincs ebben kivetnivaló.

azallamenvagyok 2009.06.05. 15:05:17

@Mister47: statisztikailag igen nagy esélye van annak, hogy egy házasságban valamelyik fél félrelépjen. Én nem tartom magam többnek, különbnek másoknál, szóval egyszer nálunk is előfordulhat, ezért beszélünk róla, mert szerintem fontosabb a hazásságom annál, minthogy sírjak: "tudomásul venném, hogy már nem szeret. Nekem nem lenne gusztusom tovább vele lenni". Felnőtt emberek vagyunk, legyünk úrrá az ösztöneinken, és valami sértettség miatt ne dobjuk el azokat az éveket, amiket átéltünk, és amiket átélhetnénk. A gyerekről ne is beszéljünk... De ezt én gondolom így, másnak megvan a joga máshogy gondolni. Inkább lenyelném a békát, többet nyerhetek vele...
@úriparaszt: az önmosdatás elméleteken jókat derültem, kár hogy azt nem mondta senki, hogy milyen szánalmas az index címlapról önigazolást várni:)

Mister47 2009.06.05. 15:27:24

Azallamenvagyok: Ezzel személy szerint nem értek egyet, sem az eltelt évek, sem a gyerekek nem lehetnek elég indok, hogy olyan kapcsolatban maradj, ami már nem él. Az jut erről eszembe, hogy megrendeled a drága kaját az étteremben, de a felénél találsz benne egy cigicsikket. Csak azért nem fogod tovább enni, mert drága volt meg vártál rá 1 órát, hogy kihozzák...

Nem a sértődöttségről van itt szó, hanem, hogy ha megundorodik valamitől az ember, akkor szerintem az a korrekt, ha továbblép. Ha beveszi a gyomrod, és utána is boldog tudsz lenni akkor maradj. Nekem nem menne (volt olyan kapcsolatom ahol megpróbálkoztam vele -többször is sajnos-, de önámítás volt, hazudtam csak magamnak). De mindannyian mások vagyunk, ettől színes a világ :-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2009.06.05. 15:33:18

@azallamenvagyok: Ha megtetted, akkor felmentést vársz, önigazolást keresel, ha nem, akkor pedig érzed gyenge vagy és megteszed később és belép az első pont! :D

Lassan (estefelé) beesnek majd az epszilon gerincesek és megkapod a frankót :->

Címlapról jut eszembe, külön posztot érdemelne mit vár(hat)nak és mit kapnak azok, akik valóban a kommentek között keresik a megoldást (csalnak/csalok, egyebek).
süti beállítások módosítása