Kedden söröztünk volna egyet shenkkel azon a helyen, ahol az asszonnyal annakidején összejöttünk. Barna Staropramen, kellemes kiszolgálás, jó zene. Szerettem az a helyet: azon ritka jelenségek egyike, amikor egy fiatalos, hangulatos kocsmában (valójában kávézó, de én nem kávézni jártam oda) a kis pultoslánykák hozzák a békebeli nívót, és megjegyzik, hogy milyen sört szoktál inni. Így olykor egy mosolygós bólintás után ki is hozták az asztalhoz az áhított barna sört. Randikon persze fel lett mérve a két igény, és nem emlékszem arra a kérdésre, amit kiejteni egy vendéglátósnak nem szabadna: "Neked a szokásos?"
Ez volt az a hely, ahol életem kicsiny értelmével megsett az első csókunk. Talán egyszer újra kinyit, addig pedig történelem marad, egy kedves emlék. ..